Újabb technikai részleteket tett közzé a NAV a szeptemberben induló nyugtaadat-szolgáltatáshoz. A fejlesztők számára már elérhető a számítógéppel előállított nyugták automatikus beküldését támogató gépi interfész leírása és a hozzá tartozó XSD-séma az eNyugta-rendszer publikus GitHub-tárhelyén.

További részletek a NAV hivatalos tájékoztatójában olvashatók.

Kétféle módon teljesíthető az adatszolgáltatás

A kötelezettség teljesítéséhez a NAV két csatornát biztosít:

• A KOBAK-portálon elérhetővé váló webes felületen a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatai egyaránt rögzíthetők lesznek. A funkció részleteit a NAV később publikálja.
• A gépi interfészen a számítógéppel előállított nyugták adatai küldhetők be automatikusan, rendszer–rendszer kapcsolatban.

Mit tartalmaz a közzétett dokumentáció?

• Interfészleírás (PDF) – bemutatja a /receipt-if szolgáltatás felépítését és az általa használt XML-üzenetformátumot, támogatva az adatküldő programok integrációját.
• XSD-sémafájl – a küldendő XML-üzenetek formai validálásához szükséges séma.

A fejlemény elsősorban azoknak a fejlesztőknek és vállalkozásoknak fontos, amelyek saját informatikai rendszerükből szeretnék automatizáltan teljesíteni a számítógéppel előállított nyugták adatszolgáltatását. A kézi rögzítésre szolgáló webes funkció részletes működése egyelőre még nem ismert.

Előzmény:

A NAV ePénztárgép már elérhető – így készülhetnek a vállalkozások a szeptemberi változásra

2026. szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Az érintett nyugták adatait 3 naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell majd beküldeni a NAV által biztosított elektronikus felületen.

Az újabb gyakorlati fejlemény, hogy a NAV ingyenes, felhőalapú ePénztárgép alkalmazása Android- és iOS-készülékekre is letölthető, majd a NAV KOBAK-portálon üzembe helyezhető. Az e-pénztárgép használata továbbra sem kötelező, ugyanakkor a kiállított e-nyugták adatai automatikusan eljutnak a NAV-hoz, így az ezekre vonatkozó nyugtaadat-szolgáltatás külön rögzítés nélkül teljesül.

Ki használhatja a felhőalapú NAV ePénztárgépet?

A felhőalapú alkalmazást az használhatja, aki az adott tevékenységéhez nem köteles online pénztárgépet alkalmazni. Online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységhez továbbra is online pénztárgép vagy hardveralapú e-pénztárgép szükséges. A felhőalapú e-pénztárgép mozgóboltban és mozgó szolgáltatóhelyen sem használható.

Az üzembe helyezés fő lépései

1. Az alkalmazás letöltése. A NAV ePénztárgép a hivatalos alkalmazás-áruházakból tölthető le: Google Play és Apple App Store.
2. Belépés a KOBAK-portálra. A NAV KOBAK-portálon elsődleges felhasználóként KAÜ-azonosítással vagy megfelelő jogosultságú másodlagos felhasználóként lehet belépni.
3. Üzembehelyezési kód igénylése. A Pénztárgép űrlapok menüpontban az Üzembehelyezési/átszemélyesítési kód igénylése csempét kell kiválasztani, majd megadni a pénztárgép típusát és az üzemeltető adatait.
4. Az e-pénztárgép rögzítése. A Pénztárgépeim menüpontban az Új ePénztárgép üzembe helyezése lehetőséget kell választani, majd megadni a forgalmazót, az engedélyszámot – C001 Android vagy C002 iOS – és a korábban igényelt kódot.
5. A QR-kód beolvasása. Az Üzembe helyezés indítása gomb megnyomásakor megjelenő QR-kódot a mobileszközön futó NAV ePénztárgép alkalmazással kell beolvasni.
6. Az alkalmazás beállítása. A regisztráció befejezéséhez az alkalmazásban megjelenő további lépéseket kell követni.

Gyakorlati tudnivaló: az üzembehelyezési kódot a NAV azonnal létrehozza és elérhetővé teszi a KOBAK-portálon, majd 24 órán belül az adózó elektronikus tárhelyére is megküldi. A kód a kiadásától számított egy évig érvényes.

Mire van szükség a használathoz?

A felhőalapú NAV ePénztárgép használatához internetkapcsolat és a mobileszközhöz csatlakoztatható nyomtató szükséges. Az e-nyugtát nem kell minden esetben kinyomtatni, papíralapú másolatot csak akkor kell átadni, ha azt a vevő kéri.

Az e-nyugta a NAV által üzemeltetett nyugtatárba kerül, ahonnan a vevő egy erre szolgáló mobilalkalmazással érheti el. Az e-pénztárgéppel egyszerűsített számla is kiállítható elektronikusan vagy papíralapon.

A kézi nyugta tehát nem szűnik meg, és az e-pénztárgép használata sem válik általánosan kötelezővé. A választásnál ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy 2026. szeptember 1-jétől a kézi és számítógépes nyugták külön adatszolgáltatási adminisztrációval járnak, az e-pénztárgépnél viszont az adattovábbítás automatikus.

Előzmény:

2026. szeptemberétől a kézi nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV felé

2026. szeptember 1-jétől a kézi nyugtákról és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV felé. A kötelezettség azokat érinti, akik nem online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel állítanak ki nyugtát.

A 2026. március 2-án közzétett NAV 18-as információs füzet szerint 2026. szeptember 1-jétől a NAV elektronikus felületén azokról a nyugtákról is adatot kell szolgáltatni, amelyeket nem online vagy e-pénztárgéppel állítottak ki. A szabály jogszabályi hátterét az Áfa tv. 257/G. §-a és az Áfa tv. 11. számú mellékletének B) része adja.

A NAV eNyugta GYIK alapján az érintett kézi és számítógépes nyugták adatait 3 naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell majd beküldeni a NAV által biztosított elektronikus felületen.

Fontos: a kézi nyugta nem szűnik meg és az e-pénztárgép használata sem lesz mindenkinek kötelező. Az e-pénztárgép használata az adózó döntése, viszont aki ilyet használ, annál a nyugtaadat-szolgáltatás automatikusan teljesül.

A NAV 2025. júniusi közlése szerint a változás mintegy 270 ezer vállalkozást érinthet. A hivatal szerint az átállásra 2026. szeptember 1-ig van idő felkészülni, az e-pénztárgép pedig a legegyszerűbb megoldás lehet az új adatszolgáltatás teljesítésére.

A változás célja, hogy a NAV-hoz ne csak az online pénztárgépekből és e-pénztárgépekből, hanem a papíralapú és számítógépes nyugtákból is beérkezzenek az adatok.

Jelen tájékoztatás kizárólag általános, összefoglaló információkat tartalmaz, ezért nem tekinthető teljes körű szakmai vagy jogi eligazításnak. Az egyes kötelezettségek pontos tartalmáról és alkalmazhatóságáról minden esetben az itt hivatkozott uniós és egyéb hivatalos források, valamint a témára vonatkozó hatályos jogszabályok alapján szükséges tájékozódni.