A TISZA-kormány hivatalba lépésével jelentősen átalakult az ESG- és EHS-területek állami felelősségi rendszere. A korábban egy-egy tárcához koncentrált feladatok több minisztérium között oszlanak meg, ezért a vállalkozások számára különösen fontos lehet annak ismerete, hogy egy adott környezetvédelmi, munkavédelmi vagy ESG-kérdésben melyik állami szereplő az illetékes.

ESG szempontból mi változik?

Környezeti pillér esetében (E- envirnoment) két minisztérium között oszlik meg a felelősség. Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz tartoznak többek között a klíma- és vízpolitikai kérdések, a természetvédelem, a biodiverzitás, a hulladékgazdálkodás, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), valamint a körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatok. A vállalkozások szempontjából ezek elsősorban a hulladékkezelés, a környezetvédelmi előírások, a vízhasználat és a környezetvédelmi engedélyezés miatt lehetnek fontosak.

Az energia- és kibocsátási kérdések a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerültek. Ide tartozik többek között az EU kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS), az energiahatékonyság, a megújuló energia és az épületenergetika. Az energiaintenzív, illetve jelentős kibocsátással működő vállalkozások számára ezért különösen lényeges lehet az új felelősségi rendszer követése.

A társadalmi pillér (S-social) elsősorban a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kapcsolódik. A vállalkozásokat közvetlenül érintő területek közé tartozik a munkavédelem, a munkaügyi ellenőrzés, a foglalkoztatáspolitika, a bérpolitika, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Az esélyegyenlőség, az akadálymentesítés és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó kérdések szintén ide tartoznak.

Az ESG társadalmi és irányítási oldalán az adatvédelem, az egyenlő bánásmód és a közérdekű adatok nyilvánossága az Igazságügyi Minisztériumhoz kapcsolódik. Ezek különösen azoknál a vállalkozásoknál lehetnek fontosak, amelyek ESG-jelentést készítenek, nagyobb szervezettel működnek, vagy jelentős mennyiségű munkavállalói és üzleti adatot kezelnek.

Az irányítási pillér (G-governance) szempontjából kiemelt szerepet kap a Pénzügyminisztérium. A ide kapcsolódik a számviteli szabályozás és a beszámolókészítés, a CSRD hazai átültetésének szakmai koordinációja, a könyvvizsgálathoz kapcsolódó felügyelet, valamint a zöld adózás. A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozása, a fenntartható pénzügyi közzétételek (SFDR), illetve a közbeszerzések zöld szempontjai szintén ezen a területen jelennek meg.
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium feladatai közül a vállalkozások számára elsősorban az EU-források felhasználása, az EU Taxonómia „Do No Significant Harm” (DNSH) elvének érvényesítése, valamint az RRF- és kohéziós politikai feladatok lehetnek relevánsak. Ez különösen az uniós támogatásokból megvalósuló vállalati beruházásoknál lehet fontos.

EHS szempontból mi változik?

A környezetvédelmi hatósági ügyek, az iparbiztonság és a munkavédelem szintén több szereplő között oszlik meg. A környezetvédelmi engedélyezés, hulladékgazdálkodás, veszélyes hulladék, levegő- és zajvédelem, valamint a vízminőségi kérdések az új rendszerben az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz kapcsolódnak, az operatív ügyintézésben pedig a kormányhivataloknak van fontos szerepük.

A veszélyes anyagokkal dolgozó, úgynevezett Seveso-üzemek, valamint a tűzvédelem és az iparbiztonság a Belügyminisztériumhoz, illetve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz tartozik. Az érintett vállalkozások számára ezért ezen a területen különösen fontos a hatósági kapcsolattartás és a változó illetékességi szabályok nyomon követése.

A munkavédelem szakmai irányítása a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, míg a területi munkavédelmi ellenőrzéseket végző kormányhivatalok szervezeti irányítása a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz kapcsolódik.

A foglalkozás-egészségügy pedig az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik, operatív hatóság pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Mit jelent mindez a vállalkozások számára?

A legfontosabb gyakorlati üzenet, hogy az ESG- és EHS-megfelelés nem egyetlen minisztériumhoz vagy hatósághoz kötődik. A vállalkozásoknak érdemes külön kezelniük az ESG három pillérét, és ezen belül is azokat a konkrét területeket, amelyek a működésük szempontjából relevánsak.

Különösen érdemes figyelemmel kísérni a CSRD-hez és fenntarthatósági jelentéstételhez kapcsolódó szabályokat, a hulladékgazdálkodási és EPR-kötelezettségeket, az energiahatékonysági és kibocsátási előírásokat, a munkavédelmi szabályokat, valamint az EU Taxonómiához és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó fenntarthatósági elvárásokat.

A változás a vállalkozások számára elsősorban azt jelenti, hogy az ESG- és EHS-kötelezettségek teljesítéséhez a megfelelő állami szereplő és hatóság beazonosítása is a megfelelés részévé válik.

A cikk alapján a felelősségi rendszer 2026. május 24-i állapot szerint tekinthető irányadónak. A felelősségi körökről bővebben a Denxpert írásában, ide kattintva olvashat.