Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás – Gyakori kérdések

        1Miért kell és mire szolgál a felelősségbiztosítás?

        A Korm. rendelet 21/B. § (1) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni”.

        A Korm. rendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdése szerint „a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

        A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli”. Az eddig a hatósági nyilvántartásba nem regisztrált vállalkozás a Korm. rendelet 21/F. § (1) bekezdése szerint „a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll”.

        A Korm. rendelet 46. (5) bekezdése szerint „21/B–21/G. §-ában foglalt kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie”, vagyis ettől az időponttól kezdve a feltételrendszer része a felelősségbiztosítás megléte.

        2Kinek kell kivitelezői felelősségbiztosítást kötni?

        Minden vállalkozó kivitelezőnek, aki ténylegesen építőipari kivitelező tevékenységet folytat.

        A Méptv. 69. § (3) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő”.

        A vállalkozó kivitelezői definíciója a Méptv. 16. §-ban a 133. pontjában került rögzítésre az alábbiakban:

        „Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely, vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet”.

        3Mi az építőipari kivitelező tevékenység?

        A Méptv. 16. §-nak 37. pontja határozza meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát ekként „az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”.

        Ugyancsak a 16. §-ban, a 21. pontjában található az építési beruházás fogalmának meghatározása, mely szerint „építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöld infrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége”.

        A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartása a fenti tevékenységi köröket foglalja magában.

        A nyilvántartás azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek építőipari kivitelezési tevékenységet folytatnak.

        4Van mentesség?

        A jogszabály egyértelműen fogalmaz a kivitelezői tevékenység egyetlen kivétele tekintetében, amikor a 69. § (4) bekezdésében rögzíti, hogy „aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó részére végezhet”.

        5Épp szüneteltetett egyéni vállalkozásnak kell biztosítást kötnie?
        Most nem, de ha ismét aktív lesz, a KIVREG-ben való vissza aktiválás csak a KKFB dokumentumok felöltése után történik majd meg.
        6Mi a teendő, ha nem végez a vállalkozás kivitelezést?

        Ebben az esetben két lehetőség van.

        1. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy jelenleg nem végez építőipari tevékenységet és kéri, hogy a regisztrációját függesszük fel.
        2. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy nem folytat építőipari tevékenységet és kéri, hogy a regisztrációját töröljük.

        Az általános adatok fülön törölt státuszra kell állítani és a megjegyzés fülön fel kell vinni az ügyfél nyilatkozatának szövegét. Ez a publikus felületen nem jelenik meg.

        A "KIVREG nyilatkozat építőipari tevékenységgel kapcsolatban" dokumentumot az alábbi e-mail címek valamelyikére szíveskedjen elküldeni: ildiko.szentesi@iparkamaraszolnok.hu vagy knyr@iparkamaraszolnok.hu.

        7Ha egy vállalkozás kiveszi a kivitelezői tevékenységet a tevékenységi köreiből, akkor automatikusan törlődik a KIVREG-ből?
        Nem, ilyen irányú adatkapcsolat nincs, kérni kell a törlést a fentiek szerint.
        8Annak a vállalkozásnak, amelynek jelenleg is van kivitelezői felelősségbiztosítása, szükséges-e újat kötni vagy megfelelő a meglévő?
        Ez esetben felül kell vizsgálni, hogy a meglévő biztosítás megfelel-e az új szabályoknak. Ezt a biztosítóval tudja megnézetni a vállalkozó.
        9Ha egy alvállalkozó munkájára a fővállalkozója köt biztosítást, az elegendő?

        Igen, de szerepelnie kell a biztosításban a vállalkozónak, mint biztosított és a dokumentumokat fel kell töltenie a KIVREG-be.

        21/B. § * (1) … A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

        10Mit fog ellenőrizni a kamara?
        A kamara az árbevétel nyilatkozaton megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni, hogy megfelel-e a jogszabályban előírtaknak. Minden egyéb az ügyfél és a biztosító feladata.
        11Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?
        Ha nem tölt fel kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást igazoló dokumentumokat, az MKIK 191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb)
        1. c) * megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását,
        2. ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
        3. cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett –törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget.
        12Mit jelent a nettó jövedelem?
        A biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja szerint társas vállalkozás esetén nettó árbevétel, egyéni vállalkozó esetén a nettó jövedelem (bevétel). Ez nem jogszabály-értelmezés, s a kamarának nincs ráhatása arra, ha egy biztosító másként értelmezi a jogszabályt.
        13A vállalkozás teljes árbevétele vagy az építőiparból származó árbevétele a vetítési alap?
        A biztosítók ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták az MKIK-t – más biztosítási termék gyakorlata alapján –, hogy az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. De fontos, hogy ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, az MKIK „csupán” a nyilvántartást vezeti. A kamarák ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése, a biztosítók pedig szerződéskötéskor nem ellenőrzik ezeket az adatokat, elfogadják a nyilatkozatot.
        14Idén alakult a vállalkozás, nincs előző évi árbevétele, mit ír a nyilatkozatba?
        Feltehetően becsülni fogja, de ez is a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része.
        15Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt, annak minden egyes új ügylet kötvényét fel kell tölteni majd a KIVREG-be?
        Nem életszerű, de ha így lesz, akkor igen.
        16Az árbevétel nyilatkozatot vagy biztosítási ajánlatot is fel kell majd tölteni a KIVREG-be?
        Igen, ellenőrzéskor azzal tudjuk összevetni a fedezet mértékét, de ez a publikus felületen nem jelenik meg.
        17Az az árbevétel nyilatkozat megfelelő lesz, amit a biztosító felé tesz a vállalkozás a biztosítási ügylet megkötésekor, vagy lesz MKIK-s formanyomtatvány erre?
        Megfelelő lesz. Az MKIK a biztosítással kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását végzi.
        18Van-e teendője a végelszámolás alatti vállalkozásoknak?
        Nincs. Ha nem fut le a végelszámolás 2025. január 23-ig, akkor megtiltja a kamara a kivitelező tevékenységet.
        19Ha a megszűnésről a biztosító szolgáltat adatot az MKIK felé, a kötésről miért nem?
        Több körben egyeztettünk és kértük a jogalkotót, hogy ne csak a megszűnésről, hanem a biztosítások megkötéséről is a biztosítók értesítsék az MKIK-t – többek között az adminisztrációs teher csökkentése érdekében –, azonban a biztosítási törvény rendelkezéseire való hivatkozás miatt ez nem valósulhatott meg.