Évtizedeken át élt az a szakmai meggyőződés, hogy ügyvezetőváltás esetén a beszámolót annak kell aláírnia, aki a mérlegfordulónapon képviselte a társaságot. Könyvelők, könyvvizsgálók és jogi osztályok hivatkoztak erre mint elfogadott álláspontra — holott a törvényszöveg ezt sohasem tartalmazta.

Mi áll valójában a törvényben?

Az Szt. 20. § (6) a vállalkozó képviseletére jogosult személyről szól — jelen időben. Nem azt írja elő, hogy a mérlegfordulónapon képviseletre jogosult személy írja alá a dokumentumot, hanem azt, aki az aláírás pillanatában rendelkezik ezzel a joggal.

A Ctv. 8. § (1) szerint a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, azaz a cég nevében való aláírást jelenti. Akinek az ügyvezetői megbízása visszavonták
vagy lejárt, az törvényes alapon nem írhat alá a cég nevében — még akkor sem, ha december 31-én még hivatalban volt.

Felelősség és aláírási jog: két különböző dolog

A félreértés abból ered, hogy sokan összekeverték a volt ügyvezető időszaki felelősségét az aktuális aláírási jogosultsággal. A Ptk. 3:24. § (1) alapján a vezető tisztségviselő felelőssége önálló jogviszony: a volt ügyvezető elszámoltatható, teljességi nyilatkozat kérhető tőle és a károkozásért felelősséggel tartozhat. Ez azonban nem keletkeztet visszamenőleges cégjegyzési jogot.

A helyes értelmezés tehát:

• a beszámolót az aláíráskor a társaság képviseletére jogosult, aktuális ügyvezető írja alá,
• a volt ügyvezető felelősségre vonása ettől független eljárás,
• a mérlegfordulónap csupán az időszakot zárja le, nem jelöl ki személyt az aláíráshoz.

A hivatalos álláspont is változott

Dr. Nagy Gábor, a Számviteli Levelek főszerkesztője, megerősítette: a jövőben azt az álláspontot képviseli, hogy ügyvezetőváltás esetén a beszámoló aláírója a beszámoló elfogadásakor képviseletére jogosult ügyvezető.

Ez egy 1992 óta cipelt szakmai tévhit lezárása és egyúttal emlékeztető arra, hogy a törvényszöveget mindig érdemes az eredeti forrásból olvasni.

Jelen tájékoztatás kizárólag általános, összefoglaló információkat tartalmaz, ezért nem tekinthető teljes körű szakmai vagy jogi eligazításnak. Az egyes kötelezettségek pontos tartalmáról és alkalmazhatóságáról minden esetben az itt hivatkozott uniós és egyéb hivatalos források, valamint a témára vonatkozó hatályos jogszabályok alapján szükséges tájékozódni.