A Magyar Közlöny 2026. évi 64. számában megjelent a Kormány 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelete, amely módosította a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás 2026. június 6-án hatályba lépett, és legfontosabb következménye, hogy Magyarország jelenleg nem fogad új vendégmunkásokat vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) tájékoztatása szerint 2026. június 6-tól új vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelem nem nyújtható be, mivel a vendégmunkás-jogcímhez kapcsolódó országlista felfüggesztésre került. A változás ugyanakkor nem érinti automatikusan a már kiadott engedélyeket, és nem szünteti meg teljes egészében a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek rendszerét.
1. Mi változott a szabályozásban?
A korábbi szabályozás alapján a kormány rendeletben határozta meg azon harmadik országok körét, amelyek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt igényelhettek Magyarországon. Az elmúlt időszakban ez a kör fokozatosan szűkült, a mostani módosítással pedig az országlista felfüggesztésre került, így jelenleg nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgára vendégmunkás jogcímen új tartózkodási engedélyt kérhetne.
A módosítás következtében:
A döntés illeszkedik ahhoz a kormányzati törekvéshez, amely a vendégmunkás-rendszer felülvizsgálatát és az Európai Unión kívüli új vendégmunkások beáramlásának korlátozását helyezi előtérbe.
2. Mit kell különösen figyelniük a vállalkozásoknak?
A rendelet értelmezésénél alapvető jelentőségű, hogy különbséget kell tenni a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély között. A mostani változás elsődlegesen a vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket érinti, miközben más jogcímeken továbbra is lehetséges maradhat a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatása, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek.
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek rendszere továbbra is fennáll, és a korábbi kvótaalapú korlátozások is hatályban maradtak. Ezért a vállalkozások számára a jelenlegi helyzetben nem az a fő kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása, hanem az, hogy azt milyen jogcímen, milyen feltételekkel és milyen eljárási rendben lehet jogszerűen megvalósítani.
3. Mi a helyzet a már itt dolgozó munkavállalókkal?
A módosítás nem vonja vissza automatikusan a már kiadott engedélyeket. Azok a harmadik országbeli munkavállalók, akik jogszerűen, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel dolgoznak Magyarországon, a meglévő engedélyük alapján továbbra is tartózkodhatnak és dolgozhatnak az országban annak lejártáig.
A rendelet átmeneti szabályokat is tartalmaz. A 2026. június 5-én érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kérelmeit – így különösen a hosszabbításra vagy ismételt kiadásra irányuló kérelmeket – még a korábbi országlista és a korábbi szabályok alapján kell elbírálni.
Ugyanez vonatkozik a már folyamatban lévő ügyekre is, amennyiben a kérelmet legkésőbb 2026. június 5-ig rögzítették az idegenrendészeti elektronikus ügyintézési felületen, és az igazgatási szolgáltatási díjat ugyanezen időpontig megfizették. A konzuli tisztviselő által 2026. június 5-ig átvett foglalkoztatási célú tartózkodási engedély iránti kérelmeket szintén folyamatban lévő ügynek kell tekinteni.
4. Milyen gyakorlati következmények várhatók?
A változás különösen érzékenyen érintheti azokat a vállalkozásokat, amelyek az elmúlt években jelentősebb számban támaszkodtak harmadik országbeli munkaerőre, különösen vendégmunkás-jogcímen foglalkoztatott munkavállalókra. A magyar gazdaság több ágazatában foglalkoztatnak fülöp-szigeteki, vietnámi, indiai, kínai, dél-koreai és ukrán munkavállalót, amely meghatározó munkaerőforrást jelentenek, és a hirtelen szigorítás a termelési láncok, a munkaerő-szervezés és a beruházási döntések szempontjából is érdemi kockázatokat hordozhat. Az idevágó szakmai anyagok arra is rámutatnak, hogy a foglalkoztatók egy része tartós munkaerőhiánnyal szembesülhet, amennyiben a már ismert toborzási csatornák jelentősen beszűkülnek. Emellett a régiós versenyhelyzet szempontjából is jelentős kérdés, hogy a környező közép-kelet-európai országok közül több továbbra is aktívan versenyez a harmadik országbeli munkaerőért.
5. Mit érdemes most tenni?
A vállalkozások számára indokolt a meglévő engedélyállomány haladéktalan áttekintése, különösen a lejárati időpontok, a hosszabbítás lehetősége és az egyes munkavállalók jogcíme szerint. Célszerű felmérni azt is, hogy a jövőben mely munkakörök esetében lehet reális megoldás a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély alkalmazása, és mely területeken szükséges alternatív HR-, képzési vagy szervezési megoldások előkészítése.
A jelen tájékoztató általános, összefoglaló információkat tartalmaz, ezért nem minősül teljes körű jogi tanácsadásnak. Az egyes ügyek pontos megítéléséhez minden esetben a hatályos jogszabályok, az OIF hivatalos tájékoztatásai, valamint szükség esetén egyedi szakmai tanácsadás alapján indokolt eljárni.
Jelen tájékoztatás kizárólag általános, összefoglaló információkat tartalmaz, ezért nem tekinthető teljes körű szakmai vagy jogi eligazításnak. Az egyes kötelezettségek pontos tartalmáról és alkalmazhatóságáról minden esetben az itt hivatkozott uniós és egyéb hivatalos források, valamint a témára vonatkozó hatályos jogszabályok alapján szükséges tájékozódni.