A hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára jelentős könnyebbséget jelent, hogy a 2025. évi LXXXIII. törvény rendezte a gyakorlatban már régóta fennálló tartós megbízási jogviszony szabályozását. A szabályozás jelentőségét jól mutatja, hogy közel 670 ezer vállalkozás lehet érintett.

A tartós megbízási jogviszonyt a Tbj., azaz a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 23. pontja határozza meg: tartós megbízási jogviszonynak minősül az a megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ez a jogviszony lehetővé teszi, hogy a megbízott biztosítotti jogviszonya folyamatosan fennálljon, és rugalmasabban kezeli a foglalkoztatás feltételeit, mint a klasszikus munkaviszony.

A korábbi gyakorlatnál gondot okozott, hogy a megbízási jogviszonyt jellemzően minden egyes kifizetéskor kellett bejelenteni, ami szakaszos biztosítási jogviszonyt eredményezett. Ennek következtében az érintettek sok esetben nem váltak jogosulttá táppénzre, és európai egészségbiztosítási kártyát sem tudtak igényelni. A törvénymódosítás hatására a biztosítotti jogviszony a tartós megbízási jogviszony bejelentésével automatikusan létrejön, így a jogviszony minősítésének kulcsa a bejelentéshez kötődik. Ezzel megszűnik az utólagos mérlegelés, valamint a korábbi járulékalap-vizsgálati kötelezettség (minimálbér 30%-a).

Amennyiben a megbízási díj nem éri el a minimális járulékfizetési korlátot (a minimálbér 30%-át – 2026-ban ez 96 840 forint), a különbözet után a közterheket meg kell fizetni. Ez jelentős eltérés a korábbi gyakorlattól, amikor az alacsony – vagy akár nulla – díjazású megbízások sok esetben társadalombiztosítási szempontból közömbösek maradtak.

Kedvező lehet az új forma a magánszemély könyvelőknek, tanácsadóknak, illetve a gazdasági társaságban tevékenykedő tagoknak, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem helyettesíti a munkaviszonyt, mivel nem minősül 36 órás munkaviszonynak, nem váltható ki vele a társas vagy egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség, és nem használható a munkajogi szabályok megkerülésére.

A tartós megbízás és az ügyvezetői jogviszony találkozásánál nincs általános, minden esetre alkalmazható megoldás. A jogszerű konstrukció mindig a társaság működési sajátosságaitól és az ügyvezető személyes körülményeitől függ.

Az új szabályozás adminisztratív könnyebbséget jelent a vállalkozásoknak, ugyanakkor jelentős kockázatot hordozhat, ha a tartós megbízási jogviszonyt automatikusan, érdemi mérlegelés nélkül illesztik be a korábbi gyakorlatba. A társaságoknak fel kell készülniük arra, hogy 2026-ban a NAV a jogviszonyok formális elkülönítésére is nagyobb hangsúlyt fektethet, ezért a tartós megbízási jogviszony bejelentésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkavégzés tényleges tartalma ne leplezzen munkaviszonyt, és a felek foglalkoztatási struktúrája összhangban legyen a jogszabályi követelményekkel.