Az Európai Uniós munkajogi szabályok hatással vannak a magyar munkáltatók mindennapi működésére is, ezért nem elég a Munka Törvénykönyvének ismerete a munkajog világában tájékozódáshoz. Az rsm.hu cikkében egy rövid összefoglaló olvasható a legfontosabb EU-s munkajogi változásokról és trendekről, illetve felhívják a figyelmet a munkáltatói és munkavállalói kötelezettségekre és a felkészülési feladatokra a 2026-os évben.

Az uniós irányelvek célja, hogy minden tagállamban átláthatóbb, igazságosabb munkakörnyezet jöjjön létre. Kihangsúlyozásra kerül a családbarát munkaidő-szervezés, az átlátható bérezés, a munkavédelem, a minimálbér, a határokon átnyúló foglalkoztatás, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Néhány uniós rendelkezés részletesen is ismertetésre kerül:

1. Bértranszparencia

Az EU a nemek közötti egyenlő bérezést támogatva vezeti be a bértranszparencia irányelvét. Ennek értelmében a munkáltatóknak átlátható bérezési struktúrákat kell kialakítaniuk, objektív bérezési kritériumokat alkalmazniuk. A munkavállalók jogosulttá válnak már a jelentkezéskor arra, hogy információt kérjenek az egyéni és átlagos bérekről, illetve megismerhetik a pozícióhoz tartozó fizetési sávot is. A nagyobb vállalatoknak emellett évente jelentést kell készíteniük a bérkülönbségekről, és ha a különbség eléri az 5 %-ot, vizsgálatot kell indítaniuk. Az irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a tagállamok nemzeti jogába, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek számára pedig 2027-től fokozatosan vezetik be a jelentéstételi kötelezettséget.

2. Munka és magánélet egyensúlya

Az Európai Unió 2019/1158/EU irányelvének célja a munka és a magánélet összhangjának megteremtése volt. Olyan rendelkezések kerültek bevezetésre, amelyek a rugalmas munkarendet, apasági, gondozói és szülői szabadságokat támogatják.
Magyarországon az irányelv átültetése 2023-ban történt meg a Munka Törvénykönyvének módosításával.

3. Minimálbér

Az Európai Unió 2022/2041/EU irányelve a méltányos minimálbér biztosítását hivatott biztosítani, amely a munkavállalók megélhetésének védelmét és a szociális kohézió erősítését szolgálja.

4. Munkavédelem:

Az EU 89/391/EGK Irányelve egységes minimumkövetelményeket szab meg munkavédelem szempontjából. A munkáltatóknak biztosítaniuk kell a biztonságos munkakörnyezet feltételeit, beleértve a kockázatértékelést, a megelőző intézkedéseket és a munkavédelmi oktatást.

5. Kiküldött munkavállalók

Az EU rendelkezései a határokon átnyúló munkavégzést is szabályozzák, biztosítva, hogy a kiküldött munkavállalók megfelelő védelmet kapjanak mind a küldő, mind a fogadó ország jogszabályai szerint.

6. AI a munka világában:

Az AI Act az Európai Unió első átfogó szabályozása a mesterséges intelligencia alkalmazására. A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az AI-eszközök – például a toborzás vagy teljesítményértékelés során – jogszerűek, biztonságosak és etikusak legyenek, és ne sértsék a munkavállalók jogait.