A Költségvetési Tanács három évre előretekintő elemzése szerint 2027-ben jelentős kiadásoldali megszorításra lehet szükség, mivel az állami kiadásoknak szűkülniük kellene a várhatóan növekvő GDP-hez képest. A Tanács arra figyelmeztet, hogy amennyiben 2026-ban a kiadások GDP-arányosan elérik a 0,8 százalékos növekedést, a kormánynak nem marad mozgástere 2027–2028 között, a nettó állami kiadások szintje pedig 2027-ben 39,7%, 2028-ban 38,5% körül alakulhat a GDP arányában.

A jelentés hangsúlyozza, hogy adóemelésre várhatóan nem lesz szükség, ugyanakkor adócsökkentésekre és a különadók kivezetésére nem lesz tér. A foglalkoztatás demográfiai okok miatt nem növelhető érdemben, a béremelkedés üteme lassulhat, ami így évi több százmilliárd forintos bevételkiesést okozhat az államnak.

A Tanács kiemeli, hogy 2025-ben a kiadások a tervezettnél gyorsabban nőttek, és ha ez a tendencia folytatódik, 2026 végére a kumulált növekedés 0,8% lehet a GDP arányában, miközben a hivatalos limit 0,6%. A kívánt pálya eléréséhez a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének GDP-arányosan 1,7 százalékponttal kell javulnia, hogy 2027-re a 0,6 százalékos elsődleges egyenleg biztosítható legyen. A HVG értékelése szerint ez megszorítások nélkül „nem képzelhető el”, ugyanakkor „kivitelezhető”.

Az elemzés az EU háttérkötelezettségeire is kitér: az Unió korábban olyan korrekciós pályát jelölt ki Magyarország számára, amely a 3 százalék alatti költségvetési hiány elérését célozza. Bár az EU engedélyezte, hogy Magyarország a védelmi kiadások növekedésének mértékéig – de legfeljebb a GDP 1,5 százalékáig – eltérjen az eredeti kiadási limitektől, jelenleg ténylegesen 1,3 százaléknyi mozgástér áll rendelkezésre.
Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely jelenleg monitorozást jelent, azonban a Költségvetési Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a 2025-ös tényszámok és a 2026-os költségvetési folyamatok alakulásától függően az Európai Bizottság tavasszal javasolhatja az eljárás szigorítását és új szakaszba léptetését.

A Tanács előrejelzése arra utal, hogy 2027 kulcsév lehet a fiskális fegyelem szempontjából, a magyar költségvetési politika számára pedig reálisan felmerülhet a kiadáscsökkentés szükségessége, miközben adópolitikai enyhítésre kevés az esély.