A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egyelőre jelentősen eltérő álláspontot képviselnek a 2027. évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) október 27-i ülésén sem született megállapodás: míg a munkáltatók 4 százalékos emelést tartanak gazdaságilag megalapozottnak, a szakszervezetek továbbra is a korábbi hároméves bérmegállapodásban rögzített, 14 százalékos minimálbér-emelés megvalósítását szorgalmazzák.

Honnan indultunk?

A kormány, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek 2024. november 25-én hároméves bérmegállapodást kötöttek, amely a minimálbér 2025–2027 közötti fokozatos felzárkóztatását irányozta elő.

A megállapodás értelmében a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra, 2026-ban további 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-ben pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedett volna. A megállapodás kiemelt célja az volt, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

A vállalások alapját ugyanakkor kedvező makrogazdasági előrejelzések képezték: a megállapodás 2025-re 3,4 százalékos, 2026-ra 4,1 százalékos, 2027-re pedig 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt.

A tényleges gazdasági teljesítmény azonban elmaradt az eredeti várakozásoktól, ezért a felek már a 2026-os minimálbér meghatározásakor módosították az eredeti bérpályát. Ennek eredményeként 2026. január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett.

Mit képviselnek jelenleg a tárgyaló felek?

Munkáltatói oldal – 4 százalékos béremelés

A munkáltatói érdekképviseletek szerint a korábbi megállapodás alapjául szolgáló gazdasági növekedési feltételek nem teljesültek. A vállalkozások teherbíró képessége, a visszafogott gazdasági növekedés és a termelékenységi korlátok miatt a minimálbér és a garantált bérminimum esetében egyaránt 4 százalékos emelést javasolnak.

Álláspontjuk szerint a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés a mérsékeltebb bruttó béremelés mellett is érdemi nettó keresetnövekedést biztosíthat a munkavállalóknak.

Munkavállalói oldal – 14 százalékos minimálbér-emelés

A szakszervezetek továbbra is az eredeti hároméves bérmegállapodás célkitűzéseinek teljesítését szorgalmazzák. Véleményük szerint a 4 százalékos ajánlat nem biztosítja a minimálbér megfelelő felzárkózását az átlagkeresetekhez.

Hangsúlyozzák, hogy az adócsökkentésből származó nettó keresetnövekedés nem helyettesítheti a bruttó bérek emelését, mivel az utóbbi a későbbi béremelések alapját is meghatározza.

Kormányzati oldal – adócsökkentés és a gazdasági realitások figyelembevétele

A kormány egyelőre nem tett közzé konkrét, százalékban meghatározott minimálbér-emelési javaslatot.

A kormányzati tervek szerint 2027-ben a minimálbéren foglalkoztatottak személyi jövedelemadója 15-ről 9 százalékra csökkenne, és a 680 ezer forint alatti keresetek esetében is sávos adómérséklés valósulna meg.

Az október 27-i VKF-ülésen Kármán András pénzügyminiszter ismertette a kormány középtávú gazdaságpolitikai terveit, és a gazdasági kilátásokat figyelembe vevő, felelős bérmegállapodás kialakítását szorgalmazta.

Mekkora lehet a 2027-es minimálbér?

A jelenlegi, bruttó 322 800 forintos minimálbérből kiindulva a tárgyalásokon szereplő javaslatok az alábbi összegeket eredményeznék:

A Portfolio október 29-i elemzése szerint a kormány által bejelentett, 680 ezer forintos adókedvezményi jövedelemhatárból – amennyiben az valóban a jövő évi minimálbér kétszeresének felel meg – 340 ezer forintos minimálbér, vagyis mintegy 5,3 százalékos emelés következhetne.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez egyelőre sajtóelemzésen alapuló következtetés, nem hivatalos kormányzati bérajánlat.

Hogyan folytatódnak az egyeztetések?

Az október 27-i ülésen a felek nem közeledtek érdemben a megállapodáshoz. A következő tárgyalási forduló előtt megvárják a 2026. harmadik negyedévi makrogazdasági adatok megjelenését, amelyek pontosabb képet adhatnak a gazdasági növekedésről és a vállalkozások béremelési mozgásteréről.

A kormány emellett kétoldalú egyeztetéseket javasolt a munkáltatói és munkavállalói álláspontok közelítésére.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2026. harmadik negyedévi GDP első becslését, amely szerint a magyar gazdaság éves összevetésben 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig mindössze 0,1 százalékkal bővült. Az eredmény elmarad az elemzői várakozásoktól, és újabb szempontot jelent a 2027-es minimálbérről folyó tárgyalások során. A Költségvetési Tanács nem emelt alapvető kifogást a 2027-es költségvetési tervezettel szemben. A tervezet nem határozza meg a 2027-es minimálbér összegét, de megerősíti a tervezett adójóváírás költségvetési hátterét. A munkáltatói és munkavállalói álláspontok egyelőre változatlanok, a következő egyeztetéseken ugyanakkor már a friss gazdasági adatok és a 2027-es költségvetési keretek ismeretében folytatódhat az alku.

A következő időszak meghatározó kérdése, hogy sikerül-e olyan megállapodást kialakítani, amely egyszerre biztosítja a legalacsonyabb keresetek felzárkózását, a munkavállalók vásárlóerejének növekedését és a hazai vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – gazdasági teherviselő képességének figyelembevételét.