A kivitelezők, az építőanyag-kereskedők és az épületgépészeti vállalkozások számára is új piaci lehetőségeket teremthet a 2027-ben induló Wekerle+ energetikai felújítási program. A kormányzati tájékoztatás szerint 2027 és 2030 között 633 milliárd forint uniós forrást fordítanak az otthonok korszerűsítésére, a cél több mint 120 ezer ingatlan felújítása. A támogatásokat lakossági ügyfelek vehetik igénybe, a beruházások ugyanakkor a kapcsolódó vállalkozások megrendelésállományát is bővíthetik.
Milyen munkák iránt nőhet a kereslet?
A programban támogatható korszerűsítések között szerepel a hőszigetelés, a nyílászárócsere, a fűtési és használati melegvíz-rendszerek fejlesztése, valamint hőszivattyúk, napkollektorok és hatékony split klímák telepítése. A társasházi beruházások további lehetőségeket kínálhatnak például a hőközpontok cseréjével, a fűtésszabályozás fejlesztésével és a liftek energetikai korszerűsítésével foglalkozó cégeknek.
Milyen finanszírozás segítheti a beruházásokat?
Mit jelent ez a vállalkozásoknak?
A bejelentett program alapján különösen az összehangolt energetikai korszerűsítést kínáló vállalkozások előtt nyílhatnak lehetőségek: a megtakarítási követelmény teljesítéséhez a szigetelés, a nyílászárócsere és a gépészeti fejlesztés együttes megtervezésére is szükség lehet. A konkrét megrendelések előkészítésekor ugyanakkor a részletes igénylési, műszaki és elszámolási feltételek lesznek meghatározók; a bejelentett keretek önmagukban nem jelentenek kivitelezői jogosultságot vagy garantált megrendelést.
Előzmény
Wekerle Plusz: új üzleti lehetőségeket és árazási kockázatokat hozhat a lakáspiaci átalakítás
Az új lakások iránti kereslet erősödését, a használtlakás-piac átrendeződését és az építőipari megrendelések bővülését is hozhatja a bejelentett Wekerle Plusz-program. Az ingatlanfejlesztők, kivitelezők és beszállítók számára az eltérő hitelkamatok mellett az új lakások kedvezményes áfájának tervezett meghosszabbítása is lényeges változás. A várható üzleti hatásokat azonban a még nem ismert részletszabályok és a kínálat alkalmazkodási képessége egyaránt befolyásolják.
Az új lakások felé terelheti a keresletet az eltérő kamat
Az Otthon Startot felváltó konstrukció a bejelentés szerint új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt lakás megvásárlásához fix 5 százalékos hitelt biztosítana. A program a 18–41 éves korosztályt célozza, szigorúbb tulajdoni feltételekkel és ötéves bentlakási kötelezettséggel. Ez a saját célú lakásszerzést helyezné előtérbe, miközben szűkítené a támogatott hitelből megvalósuló befektetési vásárlások lehetőségét.
Az OTP Ingatlanpont Portfolio által ismertetett elemzése szerint a kamatkülönbség a használt lakást keresők egy részét az új építésű ingatlanok felé fordíthatja. A használtlakás-piacon emiatt erősödhet a vevők alkupozíciója, a túlárazott ingatlanoknál pedig árkorrekció is bekövetkezhet. Az átrendeződés ugyanakkor területileg eltérő lehet: számos vidéki településen továbbra is szinte kizárólag használt lakások érhetők el.
Mit jelenthet mindez a vállalkozásoknak?
Kiszámíthatóbbá válhat a fejlesztések adókörnyezete
A kormányzati bejelentés szerint határozatlan időre meghosszabbítanák az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát. Ez a fejlesztők számára a hosszabb távú projekttervezés és az árképzés szempontjából is fontos lehet. A kedvezmény nem általánosan valamennyi építőipari munkára, hanem a jogszabályi feltételeknek megfelelő új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozik.
A részletszabályok lesznek meghatározók
Vállalkozói szempontból a legfontosabb bizonytalanság, hogy a bejelentett irányok milyen végleges feltételekkel valósulnak meg. A Portfolio által ismertetett elemzés szerint az indulás pontos időpontja és az esetleges négyzetméterár-korlátok még nem ismertek; ezek a fejlesztési és értékesítési döntéseket is érdemben befolyásolhatják. A kedvezményes hitel önmagában nem garantál keresletbővülést: a vásárlók jövedelme, önerője és hitelképessége továbbra is meghatározó marad.