Az Európai Unió 2019/1158/EU irányelve minimumkövetelményeket állapít meg kisgyermekes szülők, gondozók és rugalmas munkaszervezést igénylő munkavállalók védelmére. Az irányelv célja nemcsak a munkavállalói jóllét, hanem a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőség előmozdítása is.
Magyarország 2023-ban ültette át az irányelvet a Munka Törvénykönyvébe (Mt.) – bár a határidő 2022 volt. Azóta több kisebb ponton is módosultak a vonatkozó szabályok, ezért a megfelelés rendszeres felülvizsgálatot igényel.

Az RSM Hungary jogi csapata szerint a szabályozás négy kulcsterületen hoz érdemi változást:

• Apasági szabadság: az apa 10 munkanap szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születésétől számított 4 hónapon belül kell igénybe venni. Az első 5 munkanapra a távolléti díj 100%-a, a 6. munkanaptól a távolléti díj 40%-a jár.
• Szülői szabadság: az irányelv mindkét szülő számára legalább 4 hónap szülői szabadságot ír elő, amelyből legalább 2 hónap nem ruházható át. A magyar Mt. alapján a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, feltéve, hogy munkaviszonya legalább 1 éve fennáll. A szülői szabadság idejére a munkavállaló a távolléti díj 10%-ára jogosult, amelyből le kell vonni az ugyanarra az időszakra folyósított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegét.
• Gondozói szabadság: a munkavállaló évente legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, ha hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy súlyos egészségi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szorul.
• Rugalmas munkavégzéshez való jog: a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig, illetve gondozást végző munkavállalóként kérheti a munkavégzési hely vagy munkarend módosítását, a távmunkát vagy a részmunkaidőt. A munkáltató 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni, elutasítás esetén indokolási kötelezettséggel.

Mit tehet egy munkáltató a megfelelés érdekében?

• Belső szabályzatok frissítése: az apasági, szülői és gondozói szabadságra vonatkozó eljárásrendek dokumentálása és kommunikálása.
• Kérelemkezelési folyamat kialakítása: a rugalmas munkavégzési igények befogadására, elbírálására és indokolt megválaszolására vonatkozó belső protokoll kialakítása.
• Távollét-nyilvántartás felülvizsgálata: az új szabadságtípusok és munkavégzési mentességek pontos nyilvántartása.
• Vezetők felkészítése: az új jogintézmények ismerete és a munkavállalói kérelmek jogszerű, következetes kezelése.
• Visszatérő munkavállalók támogatása: a szülői vagy gondozási célú távollétről visszatérők reintegrációjának tudatos kezelése.
• Munkajogi audit: a hatályos Mt.-módosításokkal való megfelelés rendszeres ellenőrzése, különös tekintettel az egyenlő bánásmódra, a teljesítményértékelési rendszerekre és a bónuszgyakorlatokra.

A Work-Life Balance irányelv szervesen kapcsolódik a bértranszparencia-irányelvhez is, amelynek 2026. június 7-i átültetési határideje már lejárt. A felkészülés ezért nem függhet kizárólag a hazai jogalkotástól – a munkáltatóknak érdemes már most áttekinteniük bérstruktúráikat, teljesítményértékelési
rendszereiket és egyenlő bánásmódi gyakorlataikat.

A munkavállalói jóllét védelme ma már nem csupán etikai kérdés, hanem a munkajogi megfelelés és a hosszú távú versenyképesség alapfeltétele.

A részletes tájékoztató az RSM Hungary blogjában érhető el.