Új kereskedelmi stratégia kidolgozását, az árrésstop tervezett kivezetését és a vidéki kisüzletek fejlesztését célzó intézkedéseket helyezett kilátásba a kormányzat a 2026. november 5-én, az Országházban megrendezett Európai Kereskedelem Napján. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett szakmai fórum középpontjában a hazai kereskedelem versenyképessége, az ágazat strukturális kihívásai, a digitalizáció és a nemzetközi online kereskedelem erősödő versenynyomása állt. A rendezvény keretében a kereskedelmi szakma kiemelkedő képviselőit is elismerték.

Kereskedelempolitikai prioritások és tervezett intézkedések

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzései között említette a piactorzító szabályozási beavatkozások mérséklését, ezen belül az árrésstop kivezetését, valamint a vállalkozások növekedését és versenyképességét támogató gazdasági környezet kialakítását.
A 470 milliárd forintos keretösszegű Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program a vállalkozások technológiai megújulását, digitalizációját, exportképességének javítását és a hazai beszállítói kapacitások erősítését szolgálja. Emellett 3 milliárd forintos forrást irányoznak elő a vidéki kisüzletek fejlesztésére.

Dr. Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkár bejelentette, hogy megkezdődött egy átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia előkészítése. A tervezett szakpolitikai irányok között szerepel:

• a korábbi ágazati szabályozási beavatkozások felülvizsgálata;
• a kisüzletek energiahatékonysági és digitális beruházásainak ösztönzése;
• a hagyományos és az online értékesítési csatornák közötti együttműködési lehetőségek feltárása;
• állandó ágazati egyeztetési rendszer kialakítása, amely már a döntés-előkészítés szakaszában biztosítaná a kereskedelmi szereplők bevonását.

A bejelentések jelenleg szakpolitikai célkitűzéseknek tekinthetők, a konkrét szabályozási és támogatási feltételek további kidolgozást igényelnek.

A hazai kereskedelem strukturális kihívásai

Gazsi Attila, a VOSZ elnöke rámutatott, hogy 2022 vége és 2025 vége között a hazai kiskereskedelmi üzletek száma nettó több mint 15 ezerrel csökkent. Az üzlethálózat szűkülése különösen a kistelepülések kereskedelmi ellátását és a helyi vállalkozások működési feltételeit érinti.
A VOSZ a kisebb kereskedelmi vállalkozások működési hatékonyságának javítását közös beszerzési és szolgáltatásfejlesztési megoldásokkal, valamint a 2027 elejére tervezett országos mesterségesintelligencia-programmal támogatná.

Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kiemelte az ágazat nemzetgazdasági súlyát: a kereskedelem a magyar GDP mintegy 10 százalékát adja, több százezer főt foglalkoztat, és több mint 92 ezer üzlettel biztosítja a lakosság kereskedelmi ellátását.
A rendezvényen bemutatott közgazdasági elemzés szerint a kereskedelem jelentős hazai hozzáadottérték-tartalommal rendelkezik: egy forint végső keresletből az ágazatban 76 fillér hazai hozzáadott érték keletkezik, szemben a feldolgozóipar 37 filléres értékével.

Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója ugyanakkor az ágazat versenyképességét korlátozó tényezőként az alacsony beruházási intenzitást, a korlátozott jövedelmezőséget és a vállalkozások közötti jelentős termelékenységi különbségeket azonosította. Elemzése szerint az elmúlt másfél évtizedben mérséklődött a kereskedelem gazdaságélénkítő hatása, miközben a munkajövedelmek végső kereslethez viszonyított aránya is csökkent.
A javasolt szakpolitikai beavatkozások között az ágazati párbeszéd megerősítése, a városi kiskereskedelem élénkítése, a kistelepülési üzlethálózat fejlesztése és a területi ellátási különbségek mérséklése szerepelt.

Dr. Kozák Tamás kereskedelemért felelős helyettes államtitkár a kereskedelmi üzleti modellek megújítását, a hibrid és automatizált üzletek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát, valamint a mesterséges intelligencián alapuló vállalatirányítás elterjesztését hangsúlyozta. Kiemelte továbbá a kereskedelmi szakképzés munkaerőpiaci igényekhez igazításának és az ágazati munkaerő elöregedéséből eredő kihívások kezelésének szükségességét.

E-kereskedelem: növekvő forgalom, erősödő nemzetközi verseny

Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi tanácsadásának igazgatója a hazai online kiskereskedelem dinamikus bővülése mellett az eltérő piaci növekedési ütemekre és a nemzetközi platformok térnyerésére hívta fel a figyelmet.
A bemutatott PwC-adatok szerint 2026 első félévében a magyar online kiskereskedelem forgalma 1002 milliárd forintot ért el, ami éves összehasonlításban 14,1 százalékos növekedésnek felel meg. Az online kiskereskedelem GDP-hez viszonyított aránya eléri a 2,5 százalékot.

A forgalombővülés ugyanakkor jelentős különbségeket mutat az egyes piaci szegmensek között:

• a belföldi és uniós webáruházak forgalma 11,9 százalékkal emelkedett;
• az EU-n kívüli kereskedők forgalma 23,1 százalékkal bővült;
• az EU-n kívüli szereplők piaci részesedése elérte a 21 százalékot;
• a Temu magyarországi forgalma 2026 első félévében 107 milliárd forintot tett ki.

Az online vásárlók száma eléri a 4,4 millió főt, miközben a mesterséges intelligenciát vásárlási tájékozódásra használók aránya 2024 óta 10-ről 21 százalékra emelkedett.

A piaci adatok alapján az EU-n kívüli kereskedők forgalma lényegesen gyorsabban növekszik a belföldi és uniós szereplőkénél, ami fokozódó versenynyomást jelent a hazai vállalkozások számára.

A versenyképesség javításában ezért az adatvezérelt üzleti működés, a logisztikai hatékonyság növelése, az ügyfélkiszolgálás fejlesztése és a külpiaci értékesítés bővítése egyaránt meghatározó lehet. A gyors kiszállítás, a magyar nyelvű ügyfélszolgálat és a rugalmas visszaküldési feltételek az árverseny mellett egyre fontosabb versenytényezőt jelentenek.

Európai szabályozási környezet és versenyfeltételek

Ilya Bruggeman, az EuroCommerce igazgatója az európai kereskedelem versenyképességét befolyásoló tényezők között az inflációt, a geopolitikai bizonytalanságokat, a növekvő működési költségeket és az EU-n kívüli online platformokkal szemben fennálló egyenlőtlen versenyfeltételeket emelte ki.
Az EuroCommerce által képviselt szakmai szempontok szerint a versenyképes európai kereskedelmi környezet kialakításához szükséges az adminisztratív és szabályozási terhek mérséklése, az uniós előírások következetes érvényesítése és az egységes piacban rejlő növekedési lehetőségek hatékonyabb kihasználása.

Ezek a szempontok a magyar kereskedelmi vállalkozások számára is meghatározók, különösen a nemzetközi platformversenyhez való alkalmazkodás és a határon átnyúló értékesítés bővítése szempontjából.

A kereskedelmi szakma elismerése

A szakmai fórumot követően Klauzál Gábor Elismerő Okleveleket és Magyar Kereskedelemért Nagydíjakat adtak át az ágazat fejlődéséhez és eredményes működéséhez hozzájáruló szakembereknek.

A Klauzál Gábor Elismerő Oklevélben részesülők között szerepelt Mezei János, a CO-OP Star Zrt. kereskedelmi igazgatója. A Magyar Kereskedelemért Nagydíjjal többek között a Coop, a SPAR, a Lidl, a Tesco és más kereskedelmi vállalkozások munkatársainak szakmai teljesítményét ismerték el.
A díjazottak teljes névsora és a rendezvény részletes beszámolója a VOSZ honlapján olvasható.

A rendezvény szakmai megállapításai alapján a hazai kereskedelem versenyképességének javítása a szabályozási környezet kiszámíthatóságát, a beruházási és digitalizációs kapacitások erősítését, valamint a kisebb kereskedelmi vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztését egyaránt igényli. Az új kereskedelmi stratégia előkészítése és az ágazati konzultációk intézményesítése lehetőséget teremthet arra, hogy a vállalkozói szempontok hangsúlyosabban érvényesüljenek a kereskedelempolitikai döntéshozatalban.