Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TOP50 vállalatainak szerkezeti elemzése (1995–2024) – Részletes gazdaságszerkezeti és koncentrációs elemzés
1. Bevezetés
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasága az elmúlt három évtizedben jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül. A posztszocialista korszak közvetlen örökségeként az 1990-es években még a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem dominált, mára azonban a megye olyan multinacionális gépipari vállalatok kiemelt helyszínévé vált, amelyek a magyar export egyik meghatározó bázisát jelentik.
A gazdaság erősödése látványos: a megye TOP50 legnagyobb vállalatának összesített árbevétele többszörösére nőtt az 1995–2024 közötti időszakban. Ugyanakkor a fejlődés egyenlőtlen és kockázatokkal teli, mivel a térség gazdasági növekedése néhány nagyvállalat köré szerveződött, amelyeket erősen befolyásolnak a globális ipari ciklusok. Amennyiben az OPTEN kettős könyvvitelt vezető cégeit vizsgáljuk a megyében jó látható a szerkezeti átalakulás 2009-től. Az összes Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei cég 26 százaléka volt kereskedelmet bonyolító cég, amelyek aránya 2024-re 22 százalékra mérséklődött, de még így is a legnépszerűbb ágazat. Ahol érdemi növekedés történt a járműgyártás, mezőgazdaság és egyéb szolgáltató szektorok. A vállalatszám növekedése ellenére azonban a mezőgazdaságban 30 százalékkal kevesebb foglalkoztatott van a megyében, míg a járműgyártásban foglalkoztatottak száma 6,5-szeresére emelkedett az elmúlt 15 évben. Hasonlóan nagy növekedés látható az elektronikai termékek és a vegyi anyagok gyártásában is a foglalkoztatottakat illetően. A megyei béreket illetően egy jelentős konvergencia figyelhető meg az elmúlt 15 évben az országos bérekhez képest. Míg az összes céget vizsgálva Magyarországon 2008-ban azt láthattuk, hogy a megye egy foglalkoztatottra jutó bérköltsége az országos fajlagos bérköltség 78 százaléka, addig 2020-as évekre ez már 87 százalékra emelkedett. Ez egyrészt összetételhatás (ágazati átrendeződés) másrészt munkaerőpiaci hatások is indukálják. 2008-ban a megye lakossága meghaladta a 390 ezer főt, amely 2020-as évekre 360 ezerre mérséklődött. Az aktív korú népesség viszont ennél nagyobb arányban, 15 százalékkal mérséklődött. A megye lakossága elöregedőben van, míg 2008-ban a lakosság 6 százaléka volt nyugdíjas, addig 2020-as évekre már elérte a 11 százalékát.
| Év | Megyei társas vállalkozások száma | Megye cégeinek nyereségessége (Üzemi eredmény/árbevétel) | Bérköltség aránya az árbevételen belül | Átlagos bér az országos bér arányában |
| 2008 | 4758 | 3 | 5% | 78% |
| 2009 | 7540 | 4% | 5% | 77% |
| 2010 | 7735 | 3% | 5% | 78% |
| 2011 | 7955 | 5% | 5% | 78% |
| 2012 | 7913 | 4% | 6% | 82% |
| 2013 | 7895 | 4% | 6% | 83% |
| 2014 | 7823 | 4% | 6% | 83% |
| 2015 | 7886 | 4% | 6% | 83% |
| 2016 | 7501 | 4% | 7% | 85% |
| 2017 | 7501 | 5% | 7% | 87% |
| 2018 | 6949 | 5% | 8% | 88% |
| 2019 | 6434 | 4% | 8% | 88% |
| 2020 | 6084 | 5% | 7% | 89% |
| 2021 | 6508 | 6% | 7% | 87% |
| 2022 | 6566 | 5% | 7% | 86% |
| 2023 | 6549 | 5% | 9% | 86% |
1. táblázat: Megyei kettős könyvvitelt vivő társas vállalkozások néhány adata
E tanulmány célja, hogy bemutassa:
- milyen vállalati szerkezeti és iparági elmozdulások mentek végbe,
- hogyan alakult a piaci koncentráció,
- mely vállalatok bizonyultak hosszú távon stabil szereplőknek,
- és mindez mit jelent a megye stratégiai jövője szempontjából.
2. A TOP50 összesített árbevétele időben
Első vizsgálati pontunk a megyében található vállalatok összesített árbevételre terjed ki. Az eredmények alapján a megye gazdasága látványosan növekedett az elmúlt három évtizedben.
A TOP50 vállalat összesített nettó árbevétele:
- 1994-ben még száz milliárd Ft alatt volt (91 milliárd Ft),
- 2019-re meghúszszorozódott (1870 milliárd Ft; fogyasztói árakkal korrigálva reálértelemben is 3,8-szeres növekedés 1994-hez képest),
- 2024-re a további 80 százalékos emelkedést mutatott (2370 milliárd Ft, fogyasztói árakkal korrigálva reálértelemben is 3,2-szeres növekedés 1994-hez képest)
Ez azt mutatja, hogy a megye sikeresen kapcsolódott be a globális ipari értékláncokba, mint majd látni fogjuk különösen a gépgyártásban és az exportorientált termelésben. Ráadásul láthatóan válságállónak bizonyultak a legnagyobb vállalatok, miután a többszörös válságok ellenére, mint COVID19 és energia folytatni tudták a vállalatok árbevételük növelését.
1. ábra: TOP50 összárbevétel időben
A megye vállalati élvonalának növekedése több egymást erősítő gazdasági folyamat eredményeként következett be. A 2000-es évektől kezdődően Jászberény és Szolnok térségében jelentős multinacionális ipari beruházások valósultak meg, amelyek modern technológiák bevezetésével és nagy tőkeintenzitásukkal jelentősen bővítették az ipari kapacitásokat. Ezek a vállalatok egyre szorosabban kapcsolódtak a globális exportpiacokhoz, aminek következtében az árbevétel-növekedést nem csupán a hazai kereslet, hanem az európai és tengerentúli felvevőpiacok is támogatni tudták. Mindezzel párhuzamosan a legnagyobb szereplők termelékenysége látványosan javult, ami a teljes vármegye gazdasági teljesítményét érzékelhetően felhúzta.
A fenti tényezők együttes hatása tehát valós reálgazdasági felzárkózást eredményezett, amely nem csupán nominális növekedésben, hanem tartósabb versenyképességi előrelépésben is megmutatkozik.
3. Belépési küszöb
A belépési küszöb az árbevétel emelkedésével párhuzamosan jelentősen emelkedett az évek során. 1994–1999 között: a belépési küszöb 400–800 millió forintos sávból (1994–95) 1,0–1,3 Mrd forintra (1998–99) emelkedett. 2006–2007-ban már 2,4–3,5 Mrd Ft kell a TOP50-be kerüléshez. Ezt követően jól látszik a 2008-as válság hatása, miután a küszöb visszaesik 2,8 Mrd Ft-ra. A régió azonban képes visszakapaszkodni és 2013-ra már ismét 3,3 milliárd forintra ugrik az alsó határ, míg 2014-ben a 4 Mrd Ft-ot is meghaladja.
Ezt követően töretlen marad a felfelé ívelés. 2018 és 2019-ben a belépési minimum már 4,8–6,0 Mrd Ft körül van, míg 2024-re meghaladja: 8,8 Mrd Ft-ot. Összeségében a belépési küszöb megtízszereződött (95-höz képest) 30 év alatt. Ez reálértelemben is növekedést jelent, hiszen 8-szoros növekedés következett be a nominális árszínvonalban az időszak során.
| ÉV | Legalacsonyabb árbevétel (MFt) | Vállalat |
| 1994 | 418 | Tápió Trade Kft. |
| 1995 | 847 | Nefag Rt. |
| 1998 | 944 | Nesztor Kereskedelmi Ipari És Szolgáltató Kft. |
| 1999 | 1339 | Törökszentmiklós És Vidéke ÁFÉSZ |
| 2006 | 2369 | Darázs Keverő Takarmányelőállító És Kereskedelmi Kft. |
| 2007 | 3461 | Metállplaszt Fém És Műanyagfeldolgozó Kft. |
| 2008 | 2797 | Víz- És Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok |
| 2013 | 3312 | Jopp Interior Hungary Kft. |
| 2014 | 4261 | Ilona Malom Kft. |
| 2018 | 4790 | Szandai Magtár Tároló És Kereskedő Kft. |
| 2019 | 6027 | Kötiviep B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő És Telekommunikációs Kft. |
| 2023 | 8844 | Rego-Plast Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. |
| 2024 | 8760 | United Petfood Hungary Kft. |
Érdekesség, hogy ehhez képest amíg 1995 a legalacsonyabb (847 Mft) és a legmagasabb (22 521 MFt) árbevétel között “csupán” 26 szoros különbség volt, addig 2024-re már 95-szeres (8760 vs. 836 407 MFt). A különbség jelentős növekedése a koncentráció egyik jele.
4. A TOP10-es vállalti kör alakulása
A megye legnagyobb vállalatai közül jól elkülöníthető egy stabil mag: olyan vállalatok, amelyek hosszú évek óta folyamatosan a TOP10-ben szerepelnek. Ezek szinte kivétel nélkül gépipari vagy járműipari multinacionális vállalatok leányvállalatai, illetve azok beszállítói és logisztikai partnerei. Közös jellemzőjük, hogy erősen exportorientáltak, jelentős nemzetközi tőkekapacitással, modern technológiával működnek. E vállalatcsoport teljesítménye adja a megye gazdasági stabilitásának gerincét, ugyanakkor egyúttal a globális ciklusoknak való nagymértékű kitettség is innen ered.
Mindemellett megfigyelhető, hogy az elmúlt három évtizedben a TOP10-ben nőtt a fluktuáció. Míg az 1990-es években még 4–6 vállalat szerepelt stabilan – azaz volt jelen a listában – a legnagyobbak között, addig a 2020-as évekre ez a szám 2–3-ra csökkent. A TOP10-be újonnan bekerülő nagy szereplők tipikusan autóipari beszállítók vagy nagykereskedelmi vállalkozások, amelyek gyors növekedésüknek köszönhetően viszonylag váratlanul tudnak felzárkózni a piac élére.
Az iparági átrendeződést jól mutatja, hogy az élelmiszeripar teljesen kiszorult a TOP10-ből: míg 1995-ben még 2–3 meghatározó élelmiszeripari vállalat is szerepelt a tízes listán, 2024-re egyik sem található a legnagyobbak között. A szektor részesedése így nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is csökkent a megye gazdasági élvonalában. A kereskedelmi vállalatok időnként visszatérnek a TOP10-be, főként nagykereskedelmi jellegű cégek révén, azonban jelenlétük nem stabil. Árbevételi erejük nem tud tartósan versenyezni a gépipari nagyvállalatokkal, amelyek továbbra is domináns pozíciót töltenek be.
A strukturális koncentráció végül a bevételi adatokban is erősen látszik. 2024-ben a TOP10 vállalat a TOP50 összesített árbevételének több mint 60–70 százalékát adja, ami a gazdasági teljesítmény nagyon szűk vállalati körre való összpontosulását jelzi. Ez a jelenség részben az iparági specializáció és a globális értékláncokhoz való kapcsolódás eredménye, részben azonban kockázatot is hordoz, hiszen egy-egy nagyvállalat visszaesése jelentős hatással lehet a megye egészének teljesítményére.
| Év | Visszatérők száma | Megjegyzés |
| 1999 | 3 | TOP10 közötti mérsékelt stabilitás |
| 2007 | 2 | erős fluktuáció → új ipari nagyok érkeznek |
| 2009 | 7 | stabilabb korszak, válság utáni megtapadás |
| 2014 | 6 | erős „mag” vállalati kör |
| 2019 | 7 | magas stabilitás az ipari óriások miatt |
| 2024 | 8 | az eddigi legstabilabb TOP10 |
Összességében elmondható, hogy a vármegye vállalati elitje az elmúlt három évtizedben folyamatosan a nemzetközi gépipar felé tolódott el. A TOP10-ben egyszerre van jelen stabilitás a legfelső pozíciókban és folyamatos cserélődés a rangsor második felében, ami azt jelzi, hogy a megye továbbra is vonzó célpont a betelepülő ipari nagyvállalatok számára, de a helyi szektorok jelentős része nem tud felkapaszkodni az élmezőnybe.
| 1999 | 2014 | 2024 | |
| 1 | Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. | Samsung Electronics Magyar Zrt. | Samsung Electronics Magyar Zrt. |
| 2 | Szolnoki Papírgyár Rt. | Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. | Accell Hunland Kerékpárgyártó és Értékesítő Kft. |
| 3 | Tisza-Coop Nagykereskedelmi És | Jász-Plasztik Kft. | Jász-Plasztik Kft. |
| 4 | Ramexa Ipari Termelőelőállító És | Claas Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. | Tisza-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt. |
| 5 | Szatmári Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. | Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedő Kft. | Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. |
| 6 | MB Kőolajkutató Rt. | Tisza-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt. | Kall Ingredients Kereskedelmi Kft. |
| 7 | Gitr Agrárfejlesztő És Kereskedelmi Rt. | Cargill Takarmány Zrt. | Jász-Plasztik Autócentrum |
| 8 | Jászberényi Aprítógépgyár Rt. | Coop Szolnok Kereskedelmi Zrt. | Claas Hungária Mezőgazdasági |
| 9 | Szolnoki Cukorgyár Rt. | Máv Fkg Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. | Szatmári Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. |
| 10 | Szolnok És Vidéke Áfész | Faurecia Emissions Control | Magyar Vagon Vasúti Járműgyártó |
5. A megye „hosszútávú bajnokai” és a TOP50 vállalati elit tartóssága
A TOP50-es listák alapján kirajzolódik egy olyan vállalati kör, amely a vizsgált 30 év során tartósan jelen volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye élmezőnyében. A legnagyobb kitartást tanúsító, úgynevezett „hosszútávú bajnokok” jellemzően azok a cégek, amelyek több alkalommal is bekerültek a TOP50-be. A lista élén három meghatározó gépgyártó — a Samsung Electronics Zrt., Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., a Claas Hungária Kft. és az Accell Hunland Kft. — illetve a Dometic és Carrier magyarországi leányvállalatai állnak, melyek magas tőkeellátottsággal, exportorientált termeléssel, valamint mély multinacionális integrációval rendelkeznek. A mezőnyben ugyanakkor szerepel több jelentős kereskedelmi hálózat is, köztük a Szatmári, a Coop, a Co-Op Star és a Tisza-Coop, amelyek elsősorban regionális beágyazottságuknak és piaci rugalmasságuknak köszönhetik tartós jelenlétüket.
Ezzel szemben mindössze egyetlen élelmiszeripari szereplő — a Nagykun-Hús Kft. — tudott hasonló mértékű kitartást felmutatni, ami jól jelzi az ágazat visszaszorulását az 1990-es évek óta. Ugyanakkor a Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt. példája mutatja, hogy a mezőgazdaság is képes néhány stabil középvállalatot felmutatni, még ha már nem is a gazdasági élvonal meghatározó ágazata.
A listán szereplő 17 hosszútávú bajnokból 7 gépgyártó vállalat, ami egyértelműen jelzi, hogy a megye gazdasági szerkezetének stabilitási motorja a gépipar. Ezek a cégek olyan globális értékláncok részei, amelyek folyamatos beruházási ciklusokkal, nagy volumenű termeléssel és jelentős technológiai előnyökkel biztosítják tartós jelenlétüket. A kereskedelmi szereplők szerepe ezzel együtt fontos: bár árbevételi dominanciájuk nem állandó, folyamatosan jelen vannak a TOP50-ben.
| Vállalat | Iparág |
| Samsung Electronics Zrt | Gépgyártás/Elektronika |
| Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. | Gépgyártás |
| Jász-Plasztik Kft. | Vegyipar/Gépgyártás |
| MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. | Gépgyártás |
| Claas Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. | Gépgyártás |
| Szatmári Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | Kereskedelem |
| Accell Hunland Kerékpárgyártó és Értékesítő Kft. | Gépgyártás |
| Carrier Magyarország Hűtőberendezéseket Forgalmazó Kft. | Gépgyártás |
| Dometic Hűtőgépgyártó és Kereskedelmi Zrt. | Gépgyártás |
| Nagykun-Hús Húsipari és Kereskedelmi Kft. | Élelmiszeripar |
| Coop Szolnok Kereskedelmi Zrt. | Kereskedelem |
| Co-Op Star Kereskedelmi Zrt. | Kereskedelem |
| Tisza-Coop Nagykereskedelmi És Szolgáltató Zrt. | Kereskedelem |
| Jászapáti 2000. Mg. Zrt. | Mezőgazdaság |
| Bige Holding Kereskedelmi És Termelő Kft. | Kereskedelem/Vegyipar |
| Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó És Kereskedő Kft. | Textil |
| Zöld-Ker Kereskedelmi Kft. | Kereskedelem |
A fluktuáció időben egyértelműen változott:
- az 1995–2000 közötti időszakban viszonylag kevés új belépő jelent meg a listán, ami stabilabb helyi vállalati szerkezetet feltételez
- a 2007–2014-es időszak viszont jelentős átrendeződést mutat, amely összefügg a globális pénzügyi válsággal és annak hatásaival a multinacionális termelési láncokra
- a 2019 után ismét gyorsult a mozgás, részben a COVID-19 utáni piaci átalakulások, részben az ellátási láncok újraszerveződése miatt
Összességében elmondható, hogy a megyei gazdaság tartós elitje meghatározó módon multinacionális háttérrel rendelkező gépipari vállalatokból áll. Ezekhez stabil második vonalként csatlakoznak a nagykereskedelmi hálózatok, míg a korábban meghatározó élelmiszeripar szerepe már csak kiegészítő jellegű. Mindez azt mutatja, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye sikeresen beágyazódott a globális ipari értékláncokba.
6. Árbevételi dinamika és gazdasági koncentráció alakulása
A TOP50 vállalat összesített nettó árbevétele alapján egyértelmű, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasági teljesítménye az elmúlt három évtizedben jelentősen bővült. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy 1995-ben a TOP50 vállalat összárbevétele még csupán 114 milliárd forint körül alakult, míg 2024-re ez az érték 2 370 milliárd forintot ért el. Ez nominálisan 17-szeres növekedést jelent, amelyből reálértéken számolva is 300 százalék feletti növekedés, vagyis több mint háromszoros bővülés olvasható ki. A gazdasági fejlődés így nem az infláció eredménye, hanem valós teljesítményjavulásé.
A koncentráció időbeli vizsgálata azt mutatja, hogy az élvonal teljesítménye egyre szűkebb vállalati kör kezében összpontosult. Amíg 1995-ben a TOP10 vállalat még „csupán” 62 százalékát adta a TOP50 árbevételének, addig 2019-től ez az arány 70–80 százalék közötti tartományban mozog. A TOP5 cégek részesedése ugyanekkor 41 százalékról 53 százalékra nőtt, vagyis: kevés, nagyon nagy vállalat dominálja a megye gazdasági teljesítményét és így az egyedi vállalatok kockázata a teljes gazdasági eredményre is kihat.
| Év | TOP50 kumulált árbevétel | TOP5 részesedés | TOP10 részesedés |
| 1995 | 114 341 MFt | 41,2% | 62,1% |
| 2024 | 2 370 026 MFt | 52,9% | 66,1% |
A növekedés struktúrája szinte teljes egészében a gépipari multik gyors bővülésének köszönhető. A TOP5 vállalati kör 1995-ben még főként kereskedelmi és élelmiszeripari cégekből állt, a gépgyártás csupán egyetlen nagy szereplőt adott (Electrolux). Ezzel szemben 2024-re a TOP5-ben mind az öt vállalat gépipari szereplő lett — exportvezérelt, nemzetközi hátterű vállalatok.
1995 TOP5
| Vállalat | Iparág |
| Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. | Gépgyártás |
| Szatmári Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | Kereskedelem |
| Nagykun-Hús Kft. | Élelmiszeripar |
| Co-Op Star Kereskedelmi Zrt. | Kereskedelem |
| Tisza-Coop Zrt. | Kereskedelem |
2024 TOP5
| Vállalat | Iparág |
| Electrolux Lehel Kft. | Gépgyártás |
| Claas Hungária Kft. | Gépgyártás |
| Accell Hunland Kerékpárgyártó Kft. | Gépgyártás |
| Jász-Plasztik Kft. | Gépgyártás (műanyagipar) |
| Samsung Electronics Magyar Zrt. (alkatrész üzletág) | Gépgyártás/elektronika |
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a megye gazdasága erős növekedési pályára állt, azonban a korábbi diverzifikált szerkezet helyét egy magasan koncentrált, multinacionális gépgyártó fókuszú modell vette át.
2. ábra: TOP5 és TOP10 koncentráció trendje (százalék)
7. A vármegye gazdasági szerkezetének átalakulása
A TOP50 vállalatok iparági szerkezetének elemzése azt mutatja, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasági szerkezete az elmúlt három évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az 1990-es évek közepén a megye legnagyobb cégeinek árbevétel-megoszlása még kiegyensúlyozottnak volt mondható, ahol a gépgyártás, az élelmiszeripar és a kereskedelem közel azonos súlyú ágazatként jelent meg. A következő évtizedek során azonban a gépgyártási tevékenységek felértékelődése, valamint a multinacionális vállalatok térnyerése alapvetően formálta át az élvonal összetételét.
Ágazati árbevétel-megoszlás összehasonlítása (1995–2007–2024)
Ágazati súlyok (árbevétel alapján)
| Iparág | 1995 | 2007 | 2024 | Trend |
| Gépgyártás | 28% | 47% | 62% | 🔺 erős dominancia |
| Kereskedelem | 25% | 22% | 16% | 🔻 fokozatosan háttérbe szorul |
| Élelmiszeripar | 26% | 17% | 6% | 🔻 összeomlás közeli |
| Mezőgazdaság | 10% | 7% | 5% | 🔻 csökkenő |
| Vegyipar | 3% | 4% | 4% | ~ stabil |
Az iparági átrendeződés nemcsak a teljesítményekben, hanem a TOP50-ben szereplő vállalatok számában is kifejeződik. A gépipari vállalatok száma kifejezetten bővült, ami azt mutatja, hogy a térség kedvelt beruházási célponttá vált a globális értékláncokban tevékenykedő, magas technológiai szintű szereplők számára. Ezzel ellentétes pályán mozgott az élelmiszeripar, amelynek vállalati jelenléte mára szinte teljesen perifériára szorult. A mezőgazdaság továbbra is megjelenik a TOP50-ben, azonban csupán néhány nagyobb cég formájában, így súlya már korántsem meghatározó.
Iparági cégszámváltozások (1995–2024)
| Iparág | 1995 | 2024 |
| Gépgyártás | 12 | 18 |
| Élelmiszeripar | 10 | 3 |
| Kereskedelem | 9 | 7 |
| Mezőgazdaság | 5 | 3 |
| Energetika/víz/gáz | 1 | 4 |
A strukturális átalakulás meghatározó nyertesei olyan multinacionális vállalatok, mint az Electrolux Lehel, a CLAAS Hungária, az Accell Hunland vagy a Samsung, amelyek modern technológiát, magas hozzáadott értéket és jelentős exportteljesítményt hoztak a régióba. A kereskedelmi láncok közül a Szatmári csoport és a Coop-hálózat bizonyultak hosszabb távon stabil szereplőknek, némileg elmaradva a múltbeli jelentőségtől. Ezzel szemben az élelmiszeripar korábbi helyi óriásai — köztük például a Nagykun-Hús — a piacstruktúra megváltozásával már nem tudtak lépést tartani, és több esetben megszűntek vagy tartósan visszacsúsztak az élmezőnyből.
Összegző következtetés
Az elemzés azt mutatja, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdasági szerkezete alapvető átalakuláson ment keresztül 1995 és 2024 között. A korábban domináns agrár- és élelmiszeripari alapú struktúrát fokozatosan felváltotta az exportorientált gépipar, amely nemzetközi termelési láncokba kapcsolódva nagyságrendekkel növelte a megyei árbevételt és termelékenységet. A multinacionális ipari beruházások megjelenése és bővülése jelentős reálgazdasági felzárkózást eredményezett, ami a foglalkoztatás minőségi szerkezetében és a beszállítói kapcsolatok erősödésében is megmutatkozik.
Ugyanakkor a fejlődés egyre koncentráltabban néhány nagyvállalatra épült: a TOP10 vállalat 2024-ben már a TOP50 teljes árbevételének közel négyötödét adta. Ez a függés erős külső kitettséget jelent a globális konjunktúrákkal, különösen az autóipari ciklusokkal és a multinacionális döntéshozatallal szemben. A jövő gazdaságfejlesztési stratégiájának így egyszerre kell megtartania az ipari sikertörténet lendületét és kezelnie a szerkezet túlzott specializációjából fakadó sérülékenységet.
Készítette: Egyensúly Inézet