A Kormány 2026. október 27-én több, egymáshoz kapcsolódó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a 2027-re tervezett adóváltozásokról. Az öt fő adójavaslat külön-külön foglalkozik az általános adózási szabályokkal (T/927), az új KATA-rendszerrel (T/928), a családi kedvezmények és az SZJA-adójóváírás átalakításával (T/929), a vagyonadóval (T/930), valamint a vállalatok adózásával (T/931). A csomaghoz kapcsolódóan további javaslatok is érinthetnek vállalkozásokat és magánszemélyeket. A tervezett intézkedések többek között a társasági adót, a reklámadót, a cégautóadót, a foglalkoztatás költségeit és a munkajövedelmek adózását módosítanák.

Parlamenti státusz – 2026. november 4.: a T/927. és a T/931. számú törvényjavaslat együttes általános vitája szerepel az aznapi plenáris ülés napirendjén. A cikkben ismertetett T/927–T/931. számú javaslatok benyújtott előterjesztések; rendelkezéseik nem tekinthetők kihirdetett jogszabálynak. Hivatalos irományok: T/927 és T/931.

A vállalkozásokat közvetlenül érintő adóváltozások

 

Társasági adó: 15 százalékos kulcs a nagyvállalatoknak

A társaságiadó-módosítási javaslat szerint 2027-től új, 15 százalékos társaságiadó-kulcs vonatkozna a törvényben meghatározott nagyvállalatokra. A jelenlegi, 9 százalékos kulcs az új szabály hatálya alá nem tartozó vállalkozásoknál maradna érvényben. A javaslat a nagyvállalatok társaságiadó-alapjának meghatározását is módosítaná, több ponton a globális minimumadó szabályrendszeréhez igazodó megoldásokkal; ezért a 15 százalékos adókulcs önmagában nem feltétlenül mutatja meg a tényleges adóterhet, annak megítéléséhez az EY szakmai összefoglalója is értelmezési támpontot ad.
A nagyvállalati adózásra vonatkozó javaslat alapján a nagyvállalati minősítésnél az egyik meghatározó szempont, hogy az adóévet megelőző második adóévben az éves bevétel elérje az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A minősítésnél az egyedi vagy az összevont, konszolidált beszámoló adatai is szerepet kaphatnak. A csoportos társaságiadó-alanyiság esetén különösen fontos szabály, hogy ha a csoport valamely tagja a nagyvállalati kategóriába tartozik, a 15 százalékos kulcs a teljes csoportra is kiterjedhet.

 

Gyakorlati hatás:

A változás a nagyvállalatok adózás utáni eredményét, beruházási döntéseit és cégcsoporton belüli pénzügyi tervezését is befolyásolhatja. Az érintett vállalkozásoknak ezért célszerű megvizsgálniuk a bevételi küszöb teljesülését, a csoportstruktúrájukat és a szabályozás várható hatását.
A helyi iparűzési adó (HIPA) beszámítása is mérsékelheti a nagyvállalatok tényleges társaságiadó-terhét. A benyújtott adócsomag szerint a nagyvállalatok és az olyan csoportos társaságiadó-alanyok, amelyeknek legalább egy tagja nagyvállalatnak minősül, a HIPA adóévi ráfordításként elszámolt összegének 85 százalékával csökkenthetnék a fizetendő társasági adót. A csökkentés felső határa a HIPA-beszámítás nélkül meghatározott fizetendő társasági adó 25 százaléka lenne. A kedvezmény tehát nem a HIPA teljes összegét vonná le a társasági adóból, és csak a törvényben meghatározott nagyvállalati kör alkalmazhatná. A HIPA-beszámítás gyakorlati alkalmazását a PwC összefoglalója is bemutatja.

 

Kutatás-fejlesztés: bővülő társaságiadó-kedvezmények

A K+F-kedvezményeket érintő módosítás a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezményeket és adókedvezményeket is módosítaná. A kutató-fejlesztők személyi jellegű ráfordításának és az általuk használt eszközök értékcsökkenésének kétszerese lenne levonható az adóalapból, így ezek a ráfordítások összesen háromszorosan érvényesülhetnének. A K+F adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10%-áról 20%-ára emelkedne. A szolgáltatásként igénybe vett K+F közvetlen költsége csak a törvényben meghatározott szolgáltatói kör – például kkv-k, egyetemi klinikák, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek – esetében lenne figyelembe vehető. Ugyanaz a költség azonban nem lenne elszámolható egyszerre adóalap-kedvezményként és adókedvezményként; a kedvezmények alkalmazási szempontjait a PwC K+F-összefoglalója is értelmezi.

A kutató-fejlesztők után igénybe vehető szochokedvezmény az elszámolható K+F-bérköltségre jutó adó eddigi feléről annak teljes összegére emelkedne. A kivában a kapcsolódó adóalap-kedvezmény az érintett bérköltség 50 százalékáról 200 százalékára nőne, a jogosultsági feltételek teljesülése mellett. Ez a kutatói munkakörökben foglalkoztató vállalkozások számára a bérköltségek közterheinek mérséklését jelentheti, a jogosultság és az elszámolás részletszabályainak teljesülése mellett.

A T/931. számú törvényjavaslat a látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvezményének megszüntetését is előirányozná. Új kedvezményi jogosultság utoljára a 2026-ban átutalt támogatás után lenne szerezhető; a korábban megszerzett kedvezmény a javaslat szerint még a 2029. július 1-je előtt benyújtott bevallásban lenne érvényesíthető. A kormány új sportfinanszírozási rendszert tervez.

 

Fejlesztési adókedvezmény: emelkedő nagyberuházási küszöb

A javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény szabályai 2027-től több ponton szigorodnának. A legalább 3 milliárd forint jelenértékű beruházásra vonatkozó értékhatár 5 milliárd forintra emelkedne. A változás a nagyvállalati beruházásoknál jelenthet érdemi korlátozást. A kis- és középvállalkozások számára ugyanakkor a külön beruházási küszöbök – a kisvállalkozásoknál 50 millió, a középvállalkozásoknál 100 millió forint jelenérték – a javaslat ismertetése szerint nem emelkednének. A feltételek gyakorlati értelmezését a PwC elemzése is bemutatja.

A szigorítások mellett a kis- és középvállalkozások számára kedvező változás is szerepel a javaslatban: a kkv-k beruházásai esetében megszűnne a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó létszámfenntartási kötelezettség. Ez könnyebbséget jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek beruházásaik mellett a foglalkoztatotti létszám fenntartását gazdasági vagy működési okokból nehezen tudják biztosítani.

A nagyvállalkozásoknál új feltételként jelenne meg a kutatás-fejlesztési ráfordítások meghatározott növelése, valamint a környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények teljesítése. A fejlesztési adókedvezmény a számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig lenne érvényesíthető a korábbi 80 százalék helyett. A vállalati adócsomag alapján a változások a 2027. január 1-jétől megkezdett beruházásokra vonatkoznának. A korábban megkezdett és bejelentett beruházásokat nem érintenék.

 

Innovációs járulék: 0,3-ról 0,5 százalékra emelkedhet

Az innovációs járulék emelésére vonatkozó javaslat szerint 2027. január 1-jétől az innovációs járulék mértéke a jelenlegi 0,3 százalékról 0,5 százalékra nőne. Ez 0,2 százalékpontos emelés, amely változatlan járulékalap mellett mintegy 66,7 százalékkal növelné a fizetési kötelezettséget. A megemelt kulcsot már a 2027. adóév első félévére vonatkozó járulékelőleg meghatározásánál is alkalmazni kellene, az emelés szakmai értelmezéséhez az EY szakmai összefoglalója ad további támpontot.

Kit érint?

A járulékemelési javaslat alapján a változás elsősorban a járulékfizetésre kötelezett vállalkozásokat érintheti. A mikro- és kisvállalkozások mentessége a tervek szerint fennmaradna.

Mivel a járulék összege nem közvetlenül a számviteli nyereségtől függ, az emelés olyan vállalkozásoknál is többletköltséget okozhat, amelyek jövedelmezősége alacsonyabb. A cégeknek érdemes a 2027-es üzleti tervükben külön kiszámítaniuk a várható hatást.

 

Kiskereskedelmi adó: emelkedik az egyik adósáv kulcsa

A kiskereskedelmi adó módosítására vonatkozó javaslat az 1 milliárd forintot meg nem haladó adóalapra 0 százalékos kulcsot, az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre 0,45 százalékos kulcsot alkalmazna. Az 50 és 150 milliárd forint közötti részre 1 százalék, a 150 milliárd forint feletti részre 4,5 százalék vonatkozna. A módosítás elsősorban az 1 milliárd forint feletti adóalappal rendelkező kiskereskedelmi adóalanyokat érintheti; a bejelentés és a benyújtott normaszöveg közötti eltéréseket a Könyvelészet összehasonlító elemzése mutatja be.

Kit érint?

A módosítás a kiskereskedelmi adó fizetésére kötelezett vállalkozások közül különösen azokat érintheti, amelyek adóalapja a módosuló sávba esik. A tényleges többletteher meghatározásához a vállalkozásoknak a hatályos adóalap-számítási és sávbesorolási szabályokat is figyelembe kell venniük.

 

Reklámadó: ismét tényleges adófizetési kötelezettség jöhet

Az általános adózási módosításokat tartalmazó javaslat szerint 2027. január 1-jétől a reklámadó jelenlegi, 0 százalékos kulcsát sávos adózás váltaná fel. A tervezett rendszer több adósávot alkalmazna. A sávok és adómértékek értelmezéséhez a PwC reklámadóról szóló összefoglalója ad további támpontot:

• Az első 500 millió forintnyi adóalapra 0 százalékos kulcs vonatkozna.
• Az 500 millió és 10 milliárd forint közötti adóalaprészre 2,5 százalékos kulcs vonatkozna.
• A 10 és 40 milliárd forint közötti adóalaprészre 4,5 százalékos kulcs vonatkozna.
• A 40 milliárd forint feletti adóalaprészre 7,5 százalékos kulcs vonatkozna.

A benyújtott módosítás a reklám megrendelőjét terhelő adó mértékét is módosítaná: az adókötelezettség alá eső, havi 2,5 millió forintot meghaladó reklámköltségre 2027-től 2,5%-os kulcs vonatkozna a jelenlegi 5% helyett. Emellett visszatérne a kapcsolt vállalkozások reklámadó-alapjának összevonása.

Kit érint?

Az adómértékek az egyes sávokba eső adóalaprészre vonatkoznának. A változás a médiavállalatok, a reklámközzétevők és a digitális hirdetési piacon működő szereplők számára lehet különösen fontos.

 

Pénzügyi tranzakciós illeték: emelkedő felső korlát

A pénzügyi tranzakciós illeték általános, 0,45 százalékos mértéke nem változna, a tranzakciónkénti felső korlát azonban 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedne. A magasabb felső korlát a nagyobb összegű átutalásokat és pénzügyi műveleteket végző vállalkozásoknál növelheti a banki költségeket. A lakossági átutalások illetékmentes értékhatára ezzel párhuzamosan 50 ezer forintról 150 ezer forintra nőne; ez utóbbi könnyítés nem a vállalkozások általános üzleti tranzakcióira vonatkozik. A változásokat a javaslat szerint a 2026. december 31. után teljesített műveletekre kellene alkalmazni.

 

Cégautóadó

A cégautóadó módosítására vonatkozó javaslat szerint a 120 kW feletti teljesítményű személygépkocsiknál további teljesítménysávok jelennének meg. A legfeljebb 120 kW teljesítményű gépjárműveknél a javaslat nem vezetne be új, teljesítményalapú adóemelést, ugyanakkor az éves valorizációból eredő adómérték-változás továbbra is érvényesülhet. A jelenleg hatályos adómértékekről és azok valorizációjáról a NAV cégautóadó-tájékoztatója ad tájékoztatást.

A plug-in hibrid és a növelt hatótávolságú hibrid gépjárművek (5P és 5N környezetvédelmi osztály) esetében fontos átmeneti szabály, hogy a 2025. január 1-je előtt forgalomba helyezett vagy hatósági nyilvántartásba vett járművek cégautóadó-mentessége 2026. december 31-én lejár. Ennek megfelelően 2027. január 1-jétől ezek után is cégautóadót kell fizetni. A 2025. január 1-jétől forgalomba helyezett ilyen járművek már jelenleg is adókötelesek. A 2025. január 1-je előtt forgalomba helyezett 5P és 5N járművekre vonatkozó, jelenleg hatályos átmeneti mentességet a NAV tájékoztatója és a gépjárműadóról szóló törvény 19/D. §-a támasztja alá.

Gyakorlati hatás:
A módosítás különösen a több céges autót üzemeltető vállalkozásoknál növelheti a fenntartási költségeket. A kereskedelmi, logisztikai és szolgáltatócégek számára ezért érdemes lehet újraszámolni a flották teljes költségét, és felülvizsgálni a beszerzési, illetve lízingdöntéseket.

 

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége főszabály szerint akkor merül fel, ha a munkáltató átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Emellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A hozzájárulást a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján kell megállapítani. A vállalati adócsomag az egy hiányzó munkavállalóra jutó éves összeget a munkáltató létszámától függően emelné. 250 fő alatt a minimálbér kilencszerese, 250–499 fő között tizenegyszerese, 500–999 fő között tizenháromszorosa, legalább 1000 fő esetén pedig tizenötszöröse lenne. A szorzót tehát a munkáltató létszámsávja határozná meg; a módosítás vállalati hatásainak értelmezéséhez az EY összefoglalója ad
további támpontot.

A kapcsolódó módosítás egyes, külön meghatározott megváltozott munkaképességű, illetve gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő munkavállalók esetében kedvezőbb beszámítást tenne lehetővé. Az érintett személyeket a törvényben rögzített feltételek teljesülésekor a kötelező foglalkoztatási szint számításánál kétszeresen lehetne figyelembe venni.

A jogosultságot és a beszámítás feltételeit a munkavállalói státusz, valamint az igazoló dokumentumok alapján kell ellenőrizni. A munkáltatóknak ezért nemcsak a létszámot, hanem a beszámítható munkavállalók jogállását és igazolásait is érdemes felülvizsgálniuk.

A nagyobb munkáltatóknak ezért a létszámtervezés mellett a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségeik és a várható hozzájárulás felülvizsgálata is fontos feladat lehet.

 

Átalányadózó egyéni vállalkozók: elmaradhat a költséghányad további emelése

A vállalkozói kör szempontjából fontos változás, hogy a javaslat nem léptetné hatályba a korábban elfogadott rendelkezést, amely 2027. január 1-jétől 45-ről 50 százalékra emelte volna az átalányadózó egyéni vállalkozók általános költséghányadát.

Elfogadása esetén így az érintettek 2027-ben is a 45 százalékos általános költséghányaddal számolhatnának. Ez a korábban elfogadott szabályhoz képest magasabb adóalapot eredményezhet, ezért az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak érdemes lesz felülvizsgálniuk a jövő évi adóterveiket.

 

KATA: új rendszer indulhat 2027-től

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/928. számú törvényjavaslat a jelenlegi KATA-rendszer átalakítását irányozná elő. A két konstrukciót fontos elkülöníteni: a jelenleg hatályos szabályok szerint a KATA-t főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, a havi tételes adó 50 ezer forint, az éves bevételi keret 18 millió forint, és a kifizetőtől – néhány törvényi kivételtől eltekintve – származó bevétel a KATA-alanyiság megszűnését eredményezi.

A benyújtott T/928. javaslat 2027-től új rendszert vezetne be. Ebben a főfoglalkozású kisadózók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak havi 50 ezer forint tételes adót fizetnének, az éves bevételi keret pedig 22 millió forint lenne. A kifizetőtől (például cégtől vagy szervezettől) származó bevétel után 15 százalékos kiegészítő adó merülne fel, amelyből az adott évben megfizetett tételes adó levonható. A 22 millió forintos bevételi keret túllépése esetén a keret feletti részre 40 százalékos különadó vonatkozna.

A régi KATA átmeneti szabályai 2027-ben és 2028-ban még azok számára maradnának elérhetők, akik 2026. december 31-én már a régi rendszer alanyai, és az adóalanyiságuk folyamatosan fennmarad. Új belépő 2027-től már nem választhatná a régi rendszert. A régi KATA havi tételes adója 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintra emelkedne; a régi rendszer 2029. január 1-jével megszűnne. Aki 2028 végén még a régi rendszerben marad, a KATA átalakításáról szóló javaslat szerint főszabály szerint automatikusan az új KATA alanyává válna, kivéve, ha ezt határidőben jelzi a NAV-nak. A két rendszer közötti döntésnél ezért az adó összegén túl az ellátási alapot, az ügyfélkört és az átmeneti feltételeket is mérlegelni kell.

 

Személyi jövedelemadó és áfa

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Az SZJA-módosítási javaslat nem rögzített, 680 ezer forintos jövedelemhatárt vezetne be, hanem a minimálbérhez kötött, havi adójóváírási képletet illesztene az SZJA szabályai közé. A javasolt szabály szerint a minimálbér összegéig a havi jóváírás a jogosultsági hónapra jutó bér 6 százaléka. A minimálbért meghaladó bér esetén a minimálbér 6 százalékából le kell vonni a minimálbér feletti bérrész 6 százalékát. A jóváírás így a minimálbér kétszeresénél fokozatosan nullára csökken. A 680 ezer forintos összeg csak akkor adódna, ha a 2027-es minimálbér 340 ezer forint lenne; ez a törvényjavaslatban nem önálló, rögzített értékhatár. A jóváírás kizárólag az SZJA-törvény szerinti bérre vonatkozna, ezért nem általában minden munkából vagy vállalkozásból származó jövedelem után járna.

A tervezet szerint a munkáltató az adóelőleg megállapításakor automatikusan figyelembe venné az adójóváírást, kivéve, ha a munkavállaló írásban kéri annak mellőzését. A bérszámfejtési rendszereknek kezelniük kellene a minimálbérhez kötött számítási képletet, a jogosultsági hónapokat, valamint a családi, személyi és egyéb kedvezmények törvényben meghatározott érvényesítési sorrendjét. Több munkáltatótól származó vagy év közben változó jövedelem esetén az év közben érvényesített összeg és az éves jogosultság eltérhet, ezért az éves adóbevalláskor korrekcióra lehet szükség.

A javaslat az anyák kedvezményeit is átalakítaná. 2027-ben a 30 év alatti anyák, a 40. életévük betöltésének naptári évében még jogosult kétgyermekes anyák, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye maradna elérhető. A javaslat szerint a kedvezmény havi összeghatára legfeljebb 1 millió forintnyi jogosultsági jövedelem adójáig terjedne; az ezt meghaladó rész után adót kellene fizetni. A korábban elfogadott, kétgyermekes anyákra vonatkozó fokozatos életkori kiterjesztés nem valósulna meg.

 

Új lakások kedvezményes áfája

A kormány emellett azt is bejelentette, hogy az új lakások 5 százalékos általános forgalmi adója (áfa) határidő nélkül fennmaradna. Ez az építőipar, az ingatlanfejlesztés és az új lakások értékesítésében érintett vállalkozások számára lehet fontos. A kedvezményes adómérték meghosszabbításának pontos feltételeit a benyújtott törvényjavaslat és a végleges jogszabály alapján kell ellenőrizni.

 

Elektronikus áfabevallás (eÁFA)

Az eÁFA bevezetéséről szóló javaslat a kötelező elektronikus áfabevallást (eÁFA) fokozatosan vezetné be. 2027. július 1-jétől első körben a 2026-ban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, havi áfabevallásra kötelezett, Magyarországon letelepedett adóalanyokat érintené. A NAV-nak 2026. december 15-ig kellene értesítenie az érintett adózói kört. 2028. január 1-jétől főszabály szerint – szűk kivételekkel – szélesebb körben válna kötelezővé az új rendszer használata.

 

Vagyonadó: új teher a nagy vagyonnal rendelkezőknek

A 2027-es adóváltozásokhoz kapcsolódóan külön törvényjavaslat készült a vagyonadó bevezetéséről is (a vagyonadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat). Ez elsősorban a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és bizonyos vagyonkezelési struktúrákat érintené. A vállalkozásokat közvetlenül nem tenné adóalannyá, de a cégtulajdonosok számára fontos lehet, mivel a társasági részesedések értéke is beleszámíthat az adóköteles vagyonba.

A vagyonadóra vonatkozó javaslat szerint az adóalapot az igazolt tartozásokkal csökkentett, egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész képezné. Az adó mértéke az adóalap első 100 milliárd forintos részére 1 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalék lenne. A szabályozás a pénzügyi eszközök, az ingatlanok és a vállalkozási részesedések mellett más vagyonelemekre is kiterjedne, a törvényben meghatározott mentességek és értékelési szabályok figyelembevételével.

A vagyonadó-javaslat szerint a szabályozás 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első adókötelezettséget főszabály szerint a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot alapján kellene megállapítani, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.

 

Adminisztratív feladatok: kötelezettségek és felkészülési lépések

A különálló törvényjavaslatokban szereplő tervezett adóváltozások nemcsak az adóterheket, hanem a vállalkozások belső folyamatait is érinthetik. Fontos különválasztani a javaslatokból következő, elfogadásuk esetén kötelező előírásokat azoktól a belső intézkedésektől, amelyek nem önálló jogszabályi kötelezettségek, de megkönnyíthetik az átállást.

 

Tervezett jogszabályi kötelezettségek

Nagyvállalati státusz bejelentése és adóelőleg. A nagyvállalati adózásról szóló javaslat szerint a nagyvállalati státuszt külön NAV-nyomtatványon kellene bejelenteni. A 2027-ben kezdődő adóévre vonatkozó választást és bejelentést az adóév második hónapjának 20. napjáig kellene teljesíteni. Naptári éves adózók esetében ez 2027. február 20-át jelenti.
A bevételi küszöböt elérő vállalkozásoknak és a nagyvállalati státuszt választó adózóknak ezért figyelniük kell a bejelentési határidőre, és elő kell készíteniük a minősítéshez szükséges beszámolóadatokat. A nagyvállalatokra külön 2027. évi adóelőleg-szabályok vonatkoznának, ezért az előleg összegét a várható adókötelezettség alapján is felül kell vizsgálni.

Transzferár-adatszolgáltatás. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás nem minden vállalkozást érint: a kötelezetti kör a társaságiadó-alanyok meghatározott, nem mikro- és kisvállalkozási körére terjed ki. A vállalati adócsomag szerint 2027-től az adatszolgáltatást külön NAV-nyomtatványon kellene teljesíteni. Az érintett vállalkozásoknak a kapcsolt ügyletek szerződéses, teljesítési és árazási adatait a bevalláshoz szükséges bontásban kell rendelkezésre tartaniuk.

Reklámadóhoz kapcsolódó nyilatkozatok. A reklám megrendelőjének adókötelezettsége nem keletkezik automatikusan minden reklámvásárlás után. A javaslat alapján a megrendelői kötelezettség a törvényben meghatározott feltételek együttes fennállásakor merülhet fel, különösen akkor, ha a reklám közzétevője nem szerepel a NAV erre szolgáló nyilvántartásában, és a megrendelő nem rendelkezik a jogszabály szerinti nyilatkozattal. Ha a közzétevő szerepel a NAV nyilvántartásában, a megrendelőnek külön nyilatkozatot nem kellene beszereznie. A reklámot megrendelő vállalkozásnak ezért a közzétevő státuszát és a szükséges dokumentumokat kell ellenőriznie, nem pedig minden reklámköltést automatikusan adókötelesként kezelnie.

Cégautóadó: a gépjárműadó levonásának választása. A cégautóadó szabályainak módosítása szerint a cégautóadó-alany egy, a választása szerinti személygépkocsi után érvényesíthetné a gépjárműadó beszámítását, és a választott járművet a negyedéves bevallásban kellene megjelölnie. A flottával rendelkező vállalkozásoknak ezért negyedévente ellenőrizniük kellene, melyik gépkocsi után éri meg a levonást érvényesíteni.

eÁFA használata. Az eÁFA fokozatos bevezetéséről szóló javaslat szerint 2027. július 1-jétől első körben a NAV által értesített, 2026-ban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, havi áfabevalló, belföldön letelepedett adóalanyoknak kellene az eÁFA-rendszert használniuk. A kötelezetti kör 2028. január 1-jétől főszabály szerint tovább bővülne. Az érintett adózóknak a kötelező rendszerhasználatot és az adatszolgáltatást a jogszabályban meghatározott módon kellene teljesíteniük.

 

Társasági adatszolgáltatás a rejtett tartalékokról

A vagyonadó-javaslat a nagyobb saját tőkével rendelkező belföldi gazdasági társaságok számára feltételes adatszolgáltatási kötelezettséget határozna meg. Az érintett körbe azok a belföldi székhelyű gazdasági társaságok tartoznának, amelyek utolsó lezárt üzleti évi beszámolójuk szerint 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkeznek.

A társaságot azonban nem terhelné automatikus tájékoztatási kötelezettség: annak teljesítése legalább egy, tulajdonosi jogokat gyakorló személy kéréséhez kötődne. Ilyen kérés esetén a társaságnak a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül tájékoztatnia kellene a tulajdonosi jogokat gyakorló személyeket, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a rejtett tartalékok megállapításához szükséges adatokról.

A törvényjavaslat a rejtett tartalékot a társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolójában befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci, illetve könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetként határozná meg, az ezekhez kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentve. A rejtett tartalék összege nem lehetne negatív.

A javaslat további együttműködési kötelezettséget is előírna: amennyiben a társasági részesedés értékének meghatározásához cégértékelésre lenne szükség vagy arra lehetőség nyílna, a részesedést kibocsátó belföldi társaságnak a cégértékelést végző szolgáltató kérésére 30 napon belül rendelkezésre kellene bocsátania az értékeléshez szükséges adatokat és információkat.

A külföldi székhelyű társaságokra a javaslat nem írna elő ilyen kötelező adatszolgáltatást, ugyanakkor az általuk a tulajdonosok részére önkéntesen megküldött, a rejtett tartalékokra vonatkozó adatokat figyelembe lehetne venni.

Gyakorlati hatás: az érintett vállalkozásoknak célszerű előzetesen felmérniük, hogy rendelkezésre állnak-e a befektetett ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok könyv szerinti és piaci értékének meghatározásához szükséges adatok. Különösen fontos lehet a számviteli, pénzügyi és értékelési információk összehangolása, hogy tulajdonosi kérés esetén a 30 napos határidő teljesíthető legyen.

 

Javasolt belső felkészülési lépések

Bérszámfejtés és munkavállalói nyilatkozatok. A munkáltatóknak célszerű felkészíteniük a bérszámfejtő rendszereket a minimálbérhez kötött adójóváírás képletére, automatikus alkalmazására, a mellőzés kérésére, valamint a kedvezmények új sorrendjére. A több munkáltatótól származó vagy változó jövedelem éves elszámolási kockázatot okozhat. A szoftverfrissítés és a belső tájékoztatás javasolt felkészülési lépés; a konkrét eljárást a végleges szabályok és a munkavállaló nyilatkozata határozná meg.

eÁFA-adatkapcsolatok és archiválás. A kötelezett vállalkozásoknak érdemes felmérniük, hogy a számlázó-, könyvelési és vállalatirányítási rendszerekből az eÁFA-hoz szükséges adatok megbízhatóan kinyerhetők-e, és kialakítaniuk az adatkapcsolatokat, tesztelési folyamatokat. Belső felkészülési lépés az eÁFA-adatok, egyeztetések és az alapul szolgáló bizonylatok visszakereshető archiválásának megtervezése is. Ez nem külön, új eÁFA-archiválási kötelezettségként jelenik meg a javaslatban: a bizonylatmegőrzési és számviteli előírások továbbra is irányadók.

K+F-kedvezmények dokumentációja. A kedvezmények igénybevételéhez a vállalkozásnak igazolnia kell a K+F tevékenység jellegét, a projektek tartalmát és az elszámolt költségek kapcsolatát a tevékenységgel. Belső felkészülésként célszerű projektenként rendezni a műszaki leírásokat, munkavégzési és munkaidő-adatokat, bérköltség-kimutatásokat, eszközhasználati és értékcsökkenési adatokat, valamint a külső szolgáltatókkal kötött szerződéseket. A projekt- és költségdokumentáció vezetése a kedvezmény jogszerű alátámasztását szolgálja; a konkrét nyilvántartási és igazolási követelményeket az alkalmazott kedvezmény szabályai határozzák meg.

Tulajdonosi vagyonadóhoz szükséges társasági adatok. A vagyonadóról szóló T/930. számú javaslat a magánszemélyek vagyonát, ezen belül a vállalkozási részesedéseket is érintheti. A fent bemutatott, feltételes társasági adatszolgáltatás mellett célszerű előkészíteni a tulajdonosi részesedések értékeléséhez szükséges további beszámoló-, saját tőke- és eredményadatokat, tulajdonosi és kapcsolt vállalkozási információkat, valamint a tulajdonosokkal szembeni követelések és kötelezettségek kimutatását.

 

Mire érdemes felkészülniük a vállalkozásoknak?

1. Társaságiadó-státusz: Ellenőrizzék a társasági adó szerinti nagyvállalati minősítést, különösen a megfelelő beszámoló alapján vizsgálandó bevételi küszöböt és a vállalatcsoport érintettségét.

2. Adótervezés: Számolják újra a várható adóterheket és adóelőlegeket, különös tekintettel a társasági adóra és az egyéb érintett közterhekre.

3. Reklámadó: Vizsgálják meg, hogy reklámközzétételi vagy reklám-megrendelői tevékenységük keletkeztethet-e új adózási vagy nyilatkozattételi kötelezettséget.

4. K+F és beruházások: Ellenőrizzék a kutatás-fejlesztési és fejlesztési adókedvezmények jogosultsági feltételeit, valamint a szükséges dokumentáció rendelkezésre állását.

5. Foglalkoztatás: Tekintsék át a munkáltatói közterheket, a létszámadatokat és a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos várható kötelezettségeket.

6. Egyéni vállalkozói adózás: Az érintettek vizsgálják felül, hogy a KATA vagy az átalányadózás feltételei és szabályai mellett továbbra is megfelelő-e a választott adózási forma.

7. Bérszámfejtés és SZJA: Készítsék fel a bérszámfejtési rendszereket és a munkavállalói tájékoztatást a családi és egyéb személyi kedvezmények változásaira.

8. Adózási informatikai rendszerek: Ellenőrizzék az eÁFA-hoz, a számlázáshoz és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó rendszerek felkészültségét.

9. Kapcsolt vállalkozások: Vizsgálják felül a transzferár-nyilvántartást és az adatszolgáltatási folyamatokat.

10. Tulajdonosi és vagyoni adatok: A potenciálisan érintett társaságok készüljenek fel a rejtett tartalékok megállapításához szükséges adatok előállítására, és kövessék a vagyonadóra vonatkozó szabályok véglegesítését.

A cikkben ismertetett rendelkezések törvényjavaslatokban szerepelnek, ezért nem tekinthetők hatályos szabálynak. A vállalkozások a felkészülést megkezdhetik, de a konkrét adózási és beruházási döntéseket az Országgyűlés által elfogadott és kihirdetett végleges rendelkezések alapján célszerű meghozni.