Az Európai Unió Tanácsa új, Unió-szerte alkalmazandó korrupcióellenes irányelvet fogadott el, amely egységesebb jogi keretet teremt a korrupciós bűncselekmények meghatározására, szankcionálására és megelőzésére. A szabályozás különösen azoknak a magyar vállalkozásoknak lehet fontos, amelyek közbeszerzésekben vesznek részt, közpénzekkel vagy uniós forrásokkal dolgoznak, illetve kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek, mert ezekben a körökben várhatóan tovább erősödik az átlátható működés, a belső kontrollok és az integritási szempontok súlya.

Az irányelv a köz- és magánszektorban elkövetett vesztegetést, hivatali visszaélést, befolyással üzérkedést, hűtlen kezelést, jogellenes meggazdagodást és a korrupcióból származó vagyon eltitkolását is egységesebb uniós megközelítésben kezeli, miközben minimumszabályokat állapít meg a büntetőjogi szankciókra. A vállalkozások számára ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a jogi személyek felelőssége is hangsúlyosabbá válik: súlyos esetekben magas bírságok, közbeszerzési kizárás vagy más korlátozó intézkedés is alkalmazható, ami jogi, pénzügyi és reputációs kockázattal járhat.

A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a szigorodó uniós elvárások hogyan épülnek be a hazai szabályozásba és ellenőrzési gyakorlatba. A közbeszerzések területén különösen felértékelődhet, hogy a cégek rendelkezzenek dokumentált belső szabályokkal, átlátható döntési mechanizmusokkal, összeférhetetlenségi normákkal és megfelelő beszállítói kontrollal, mivel ezek a jövőben nemcsak jó gyakorlatként, hanem a piaci részvétel egyik alapfeltételeként is megjelenhetnek.

Ebben a környezetben az MKIK és a kamarai hálózat várható szerepe is erősödhet. A kamarai rendszer egyrészt fontos közvetítő csatorna lehet az új uniós és hazai szabályozási elvárások, valamint a gyakorlati tapasztalatok közvetítésében, másrészt fórumot adhat annak áttekintéséhez, hogy a hazai cégek milyen megfelelési, versenyképességi és adminisztratív kihívásokkal szembesülnek. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lehet meghatározó, hogy a kamarai hálózaton keresztül időben, közérthető formában kapjanak információt azokról a változásokról, amelyek közbeszerzési jelenlétüket, belső szabályzataikat vagy üzleti partnereikkel kapcsolatos elvárásokat érinthetik.

A következő években az új irányelv hazai érvényesülése ezért nem pusztán jogalkalmazási kérdésként, hanem versenyképességi és bizalmi tényezőként is megjelenhet. Azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek időben felkészülnek a szigorodó integritási és átláthatósági elvárásokra, miközben a kamarai hálózat várhatóan fontos szerepet tölthet be abban, hogy a változások ne csak kötelezettségként, hanem egy rendezettebb, kiszámíthatóbb üzleti környezet felé mutató folyamat részeként jelenjenek meg a vállalkozások számára.