Foglalkoztatottság: stagnálás a demográfia árnyékában

A magyar munkaerőpiac 2025-ben összességében stabil maradt, azonban a stagnálás mögött egyre inkább strukturális korlátok húzódnak meg. A foglalkoztatottak száma 31 ezer fővel csökkent, 4 millió 669 ezer főre – ugyanakkor mivel ez párhuzamosan zajlott a népességfogyással, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája változatlanul 75,1% maradt, ami az EU-ban a 9. legjobb eredmény (EU-átlag: 71,1%).

Korcsoportonként árnyaltabb a kép. A 25–54 éves korosztály foglalkoztatottsága a maximumhoz közel, 88% volt. Az 55–64 évesek tovább javítottak, rátájuk 1,7 százalékponttal 72,1%-ra bővült. Ezzel szemben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatottsága alacsony szinten stagnál, 2025-ben mindössze 26,3% volt. A nyugdíj mellett dolgozók száma meghaladta a 160 ezer főt.
A nemek közötti foglalkoztatási rés 7,4 százalékpont maradt, ez kedvezőbb az EU-s 8,7 pontos átlagnál.

Ágazatok: szolgáltatások nyernek, ipar veszít

Az alkalmazásban állók száma összességében 29 ezer fővel emelkedett (közfoglalkoztatottak nélkül). A növekedést főként a közszolgáltatások és a turizmus hajtotta:

• Oktatás: +12 ezer fő
• Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: +10 ezer fő
• Humán-egészségügyi, szociális ellátás: +6,9 ezer fő
• Közigazgatás: +2 ezer fő

Ezzel szemben a termelő ágazatokban csökkent a létszám: feldolgozóipar −10,2 ezer fő, mezőgazdaság −3,1 ezer fő, építőipar −2,1 ezer fő.

Munkanélküliség: stagnálás, de nehezedő elhelyezkedés

A munkanélküliségi ráta 2025-ben 4,4% körül alakult, lényegében az előző évivel megegyező szinten, ami az EU közel 6%-os átlagánál kedvezőbb, és Magyarországot az uniós mezőny legkedvezőbb harmadába helyezte. A munkanélküliek száma 216 ezer fő körül volt. A férfiak rátája kismértékben meghaladta a nőkét.

A stagnáló gazdasági környezet ugyanakkor egyre inkább megnehezíti az elhelyezkedést: a munkakeresés átlagos időtartama emelkedett. A munkanélküliek közel negyede 1 hónapon belül kezdett állást keresni, harmaduk viszont legalább egy éve nem talált munkát.
Területileg a legkedvezőbb helyzet Győr-Moson-Sopron vármegyéé (2,5%), a legrosszabb Nógrádé (9,3%) – a két szélső érték között 6,8 százalékpontos a szakadék.

Munkaerő-tartalék és kereslet: egyre szűkebb mozgástér

A potenciális munkaerő-tartalék 2025-ben átlagosan 311 ezer fő körül volt, ami lényegében nem változott az előző évhez képest – a munkaképes korú népesség csökkenése gátat szab a további bővülésnek. Egy üres álláshelyre 4–5 álláskereső jutott, de a találkozást erősen akadályozzák a strukturális eltérések: a kínálati oldal közel egyharmada csupán alapfokú végzettségű, mindössze 15%-uk rendelkezik felsőfokú képesítéssel, miközben a munkáltatók inkább a magasan képzett vagy éppen képzetlen munkaerőt keresik.

A területi egyenlőtlenség is éles: az üres álláshelyek közel fele Budapesten koncentrálódik, ahol a munkaerő-kínálat szűk és a piac feszes, miközben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben a dolgozni vágyók száma többszöröse az elérhető álláshelyeknek.
Az üres álláshelyek száma 2025 IV. negyedévében 63,8 ezer volt, 2,1%-kal kevesebb mint egy évvel korábban. Magyarország 2 %-os üresállás-rátája az EU-átlaggal megegyező, de meghaladja a többi V4-ország szintjét.

Keresetek: dinamikus, de lassuló bérnövekedés

A bruttó átlagkereset 2025-ben havi 705 ezer forint volt, nominálisan 9,0%-kal haladta meg az előző évet. Ez 4,2 százalékponttal alacsonyabb növekedési ütem, mint 2024-ben. A bérnövekedést több tényező alakította. Januártól a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedett. Júliustól magasabb lett a családi adókedvezmény, októberben pedig bevezették a háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét.

Az ágazati bérintézkedések közül kiemelkedett a pedagógusok 21,2%-os januári béremelése és az őszi teljesítményértékelés alapján adott további emelés, valamint az igazságszolgáltatásban, a területi kormánytisztviselőknél és a vízközműveknél végrehajtott bérrendezés.

A nettó átlagkereset havi 486,8 ezer forint volt, 9,4%-kal magasabb az előző évinél. Az előző évinél némileg magasabb infláció mellett a reálbérek vásárlóereje 4,8%-kal nőtt. Ez továbbra is pozitív, de az előző évi 9,0% körüli reálbér-emelkedéshez képest jelentős lassulást jelez.

A bruttó mediánkereset havi 564,2 ezer forint volt, 9,1%-kal magasabb az előző évinél, és a bruttó átlagkereset 80,0%-át tette ki.
A bruttó mediánkereset 564 200 forint volt (+9,1%), a bruttó átlagkereset 80,0%-át tette ki.

Kereseti különbségek: ágazat, szektor, régió

Ágazatok szerint a legmagasabb bruttó átlagkereseteket a pénzügyi szektor (~1 200 ezer Ft bruttó/hó), az információ és kommunikáció (~1 150 ezer Ft bruttó/hó) és az energiaipar (~1 050 ezer Ft bruttó/hó) fizette, a legalacsonyabbat a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (~430 ezer Ft bruttó/hó). Az országos bruttó átlagkereset 717 ezer Ft volt (teljes munkaidős alkalmazásban állók, közfoglalkoztatottak nélkül).

Bérhierarchia: az 5. (legfelső) kvintilis bruttó átlagfizetése közel ötszöröse az 1. kvintilisének (1 478 ezer Ft bruttó vs. ~280 ezer Ft bruttó/hó). Az alsó három ötödbe tartozók majdnem kétharmada fizikai dolgozó, akiknek béremelkedése összességében meghaladta a szellemi foglalkozásúakét, részben a minimálbér-emelés hatására.

Területileg a fővárosi bruttó átlagkereset 62,6%-kal múlja felül Szabolcs-Szatmár-Bereget, és 20,7%-kal az országos átlagot. Keresetek minden vármegyében emelkedtek: a legszerényebb növekedés Győr-Moson-Sopronban, a legnagyobb Tolna vármegyében volt.

Külföldi munkavállalók: növekvő szerepvállalás

A strukturális munkaerőhiányt a vállalkozások egyre inkább külföldi munkaerővel pótolják. A külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma 3,4 ezer fővel, 105,6 ezer főre nőtt, bár a növekedés üteme lassult az előző évhez képest. A legnagyobb létszámú csoportot az ukrajnaiak alkotják, őket a fülöp-szigetekiek, a kínaiak és a vietnámiak követik. A legjelentősebb növekedés a kínai munkavállalóknál volt (+2,7 ezer fő), és számottevően emelkedett a fülöp-szigetekiek száma is, míg az ukrán állomány csökkent a legjobban (−1,4 ezer fő).

A külföldi dolgozók több mint 40%-a a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatások szektorában – ezen belül elsősorban a munkaerő-kölcsönzőknél – helyezkedett el, utóbbiak nagyrészt szintén a feldolgozóipar irányába közvetítik tovább az érkezőket.

Magyarország az EU bérmezőnyben: növekvő, de még alacsony szint

Az egy teljesített órára jutó munkajövedelem Magyarországon 13 euró/óra volt 2025-ben, szemben az EU 26,2 eurós átlagával – ez az átlag mindössze 49,6%-a, és az EU-tagállamok között a negyedik legalacsonyabb érték. A felzárkózás ugyanakkor folyamatban van: nemzeti valutában mért bérnövekedést tekintve Magyarország a tagállamok hatodik helyét foglalta el. Az euróban mért növekedést (8,3%) némileg visszafogja az árfolyamhatás a forintban mért 9,0%-os értékhez képest.

Összegzés

A 2025-ös magyar munkaerőpiacot a stabil mutatók mögötti fokozódó feszültségek jellemzik. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták az EU-élmezőnyben maradtak, a bérek reálértéke tovább nőtt – ám a gazdasági lassulás lefékezte a bérnövekedés ütemét, szűkült a munkaerő iránti kereslet, és a tartós munkanélküliség aránya kismértékben emelkedett.
A strukturális kihívások megoldatlanok maradtak: a képzettségi és területi mismatch, a fiatalok alacsony aktivitása és a demográfiai nyomás továbbra is nehezíti a munkaerőpiac működését, miközben Magyarország bérkibocsátása az uniós átlag felét sem éri el. A felzárkózás folytatódik, de üteme lassul.

Készült a Központi Statisztikai Hivatal Helyzetkép Magyarország, 2025 kiadvány – Munkaerőpiac fejezet alapján.