A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) módosítása könnyebben teljesíthetővé tette az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást.

2023. évtől az egyszerű és kedvezményes, sávos helyi iparűzési adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják a kisvállalkozások, továbbá a 120 millió forint árbevételt meg nem haladó, személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedők. A jogszabály módosítása megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, a háromféle korábbi módszert (SZJA szerinti átalány, KATA, bevétel 80%) egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel. A KIVA adózási mód (Htv. 39/B.§) továbbra is alkalmazható.

Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva – a 25 millió forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására. (Bevétel: a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magányszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni)

 Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és az adóalapját nem kell megosztania a települések között.

Az új adózási modell szerint a kisvállalkozóknak a későbbiekben adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie (az adóelőleg, bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik). Így, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.

A Htv. 39/A.§ három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. Eszerint a vállalkozó székhelyére és telephelyeire jutó adóalap

• 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó 50 ezer forint)
• 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó 120 ezer forint)
• 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Ebbe a kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint (éves iparűzési adó 170 ezer forint)

 A bevételi sávokat éves szinten kell figyelembe venni, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással kell számolni.

 A sávos, egyszerűsített iparűzési adó összeghez a vállalkozónak be kell jelentenie az erre vonatkozó választását. Fontos, ha vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani, és az erről szóló bejelentést valamennyi érintett önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie.

Ha a kisvállalkozó folyamatos működése közben e módszert alkalmazza és újonnan nyit telephelyet valamely önkormányzat illetékességi területén vagy székhelyét oda áthelyezi (más szóval a településen iparűzési adóalanyként megjelenik), akkor ezen új, iparűzési adókötelezettségi helyszínen az illetékes önkormányzati adóhatóság felé a bejelentkezésekor (bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon) köteles bejelenteni, hogy kisvállalkozóként a tételes adóalap- megállapítást választotta. Ennek az az oka, hogy az adóalap-megállapítási módszer az egész évre és valamennyi, adókötelezettséggel érintett településre egyaránt vonatkozik, az év közben telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező kisvállalkozó esetén ugyanakkor e tényt nem ismeri az új telephely, székhely szerinti adóhatóság.

A Htv. szerinti adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31. napjáig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 22HIPAK adóbevallási nyomtatványon).

A Htv. szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalap megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles majd megfizetni.

Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első alkalommal (pl. 2023.) alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, és így egy, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára adóelőleg fizetési kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor köteles megfizetni (tehát 2023- ban meg kell fizetni a 2023. március 15.-i előleget). Ebben az esetben a kisvállalkozó által megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, és így adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap- megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.

Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében tehát például 2023-ban, az adóév május 31-i esedékességgel két jogcímen áll(hat) fenn fizetési kötelezettség: ha a 2022. adóévre felmerül fizetendő adó, valamint a 2023. évre vonatkozó előleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15-én már megfizetett előleget be lehet számítani.

A módszer alkalmazásának második évében, tehát például 2024-ben, már csak egy teendő marad, ha az adózó bevétele a választott bevételi sávot nem lépi át: 2024. május 31-ig kell előleget fizetni a 2024. évre.

A vállalkozóknak a Htv.-be épülő új, egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31. napjáig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóság felé (annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, a Htv. számukra is lehetővé tette, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, és a döntése mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja. Az egyszerűsített módszer választására a május 31-i határidő jogvesztő, a megtett nyilatkozat végleges, későbbiekben önellenőrzéssel nem módosítható.

Példák:

1. Az Adózó KATA alany volt 2022.01.01. – 2022.08.31. és 2022.09.01. – 2022.12.31. között is (Htv. 51/Q.§)

A 2022. december 31-én hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó a 2022. évben kezdődő adóévről 2023. május 31-ig nyújthat be adóbevallást.

Ha 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles – a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – bejelenteni az adóhatósághoz (a bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni, 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot).

Ha a vállalkozó ezen bejelentését nem teszi meg, akkor azzal a vélelemmel kell élni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől a 39/A. §-a szerint állapítja meg.

2. Az Adózó KATA alany volt 2022.01.01. – 2022.08.31. között és egyéb adózási módot választott 2022.09.01. – 2022.12.31. között

A 2022.01.01.-2022.08.31. közötti időszakról bevallást nyújthat be 2023.01.15. napjáig.

A 2022.09.01.-2022.12.31. közötti időszakról bevallást ad 2023.05.31. napjáig. Amennyiben 2023.01.01. napjától az egyszerűsített adózási módot választja, nyilatkozatot kell tegyen. (A nyilatkozat kimenetele alapján a 3. pontban szereplő fizetési és bevallási kötelezettségek lehetnek.) Ezen adózói körnek 2023. március 15-re nem kellett előleget megjelölni.

3. A 2022. adóévben általános szabályok szerint adózók

A 2022.01.01.-2022.12.31. közötti időszakról bevallást ad 2023.05.31. napjáig. Amennyiben 2023.01.01. napjától az egyszerűsített adózási módot választja, nyilatkozatot tehet.

Fontos azt is tudni, hogy a kisvállalkozó, aki az új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult.

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Megosztom

Tweetelem