Az MKIK GVI 2021. októberi féléves konjunktúrafelvételének eredményei
Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúravizsgálata 2214 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, ebben az időszakban a koronavírus-járvány első három hulláma folyamán bevezetett, lényegesebb járványügyi korlátozások már nem voltak érvényben. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.
Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2021 októberében +38 ponton áll. A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról tehát másfél év alatt lényegében vissza emelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt értékére (+40 pont).
A bizonytalansági mutató értéke csökkent 2021 áprilisához képest, jelenleg 52 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése kis mértékben egyöntetűbbé vált a korábbiakhoz képest, ugyanakkor továbbra is polarizált, azaz a vállalkozások helyzetértékelésében jelentős különbségek tapasztalhatóak vállalati kategóriák szerint.
1. ábra: A GDP és a GVI Konjunktúramutató alakulása
| 2019. okt. | 2020. ápr. | 2020. okt. | 2021. ápr. | 2021. okt. | |
| GDP | 4,1 | -5,6 | -4,1 | 7,9 | |
| GVI Konjunktúramutató | 39,9 | -25,5 | 13,7 | 28,2 | 37,8 |
Forrás: KSH, GVI 2021
Megjegyzés: GDP adatok – szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatokból számolt, féléves növekedési ütemek, előző év azonos időszaka = 0
GDP bal oldali tengely
GVI Konjunktúramutató: jobb oldali tengely
Az üzleti klíma javulását leginkább a nagyvállalatok, a kereskedelmi cégek, a nem exportáló vállalatok és a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások jelzik. A koronavírus-járvány első hulláma által előidézett általános visszaesést követően ezen cégek kilábalása az üzleti várakozások tekintetében 2021 első félévében kezdődött el, majd az év második felében is folytatódott. Az exportorientált, külföldi (rész)tulajdonban lévő, nagyobb méretű vállalatok válságból való kilábalása már 2020 második félévében megkezdődött, majd kisebb mértékben 2021-ben is folytatódott. Jelenleg egyetlen vállalati szegmensben sem tapasztalhatóak recessziós várakozások, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kategóriáiban (10–249 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek esetén) áprilishoz képest nem folytatódott a többi szegmensben továbbra is tapasztalható, jelentősen javuló tendencia.
A koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest a Konjunktúramutató értéke a legtöbb kategóriában továbbra is alacsonyabb, de egyre inkább megközelíti a járvány előtt tapasztalható szintet. Kivételt jelentenek a döntően exportáló, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek, illetve a nagyvállalatok, amelyek esetében a Konjunktúramutató 2021. októberi értéke meghaladja a járvány előtti utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során mért értéket.
A Konjunktúramutató komponenseinek alakulása
A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll:
- várható üzleti helyzet a következő hat hónapban
- megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban
- gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban
- építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban.
Októberben a jelenlegi és a várható üzleti helyzetet egyaránt lényegesen pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 20, a várható üzleti helyzeté pedig 19 ponttal javult 2021 áprilisához képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így +37 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig +30 ponton.
2. ábra: Az üzleti klíma összetevőinek alakulása – Üzleti helyzet
Forrás: GVI 2021
Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság – a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan – jelenleg lényegesen kisebb mértékű hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra az elmúlt három adatfelvételi időponthoz viszonyítva (2020. április, 2020. október, 2021. április). Látható, hogy továbbra is a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak, ugyanakkor az építőipar kivételével az összes többi vállalati szegmens helyzete jelentős javulást mutat.
A gépberuházások várható volumene +5, míg az építési beruházásoké -17 ponton áll. Áprilishoz viszonyítva az építési beruházások várható volumene esetében 5 pontos emelkedés következett be, míg a gépberuházások esetében nem változott a mutató az előző félévi értékhez képest.
3. ábra: Az üzleti klíma összetevőinek alakulása – Beruházás
Forrás: GVI 2021
Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Az ábrához az építési- és gépberuházások négy értékű változóját (-100: nincs, -33: csökken, 33: azonos lesz, 100: nő) alkalmaztuk. A Konjunktúramutató kiszámításának módja, és a felhasznált komponensek részletes bemutatása tanulmányunkban érhető el.
A megrendelések várható alakulásával kapcsolatos várakozások szintén kis mértékben javultak: az előző félévhez képest 3 ponttal emelkedett a mutató értéke, így jelenleg +46 ponton áll.
4. ábra: Az üzleti klíma összetevőinek alakulása – Rendelésállomány
Forrás: GVI 2021
Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Az ábrához a rendelésállomány négy értékű változóját (-100: nincs, -33: csökken, 33: azonos lesz, 100: nő) alkalmaztuk. A Konjunktúramutató kiszámításának módja, és a felhasznált komponensek részletes bemutatása tanulmányunkban érhető el.
Növekvő munkaerőkereslet
A vállalkozások a következő fél évben ismét jelentős munkaerő-keresletre számítanak: az egyenlegmutató +19,3 ponton áll, vagyis 1 ponttal magasabb 2021 áprilisához viszonyítva. A mutató jelenlegi szintje lényegében megegyezik az eddig mért legmagasabb, 2018 áprilisában tapasztalt értékkel (19,5 pont), ami erősen munkaerőhiányos piaci környezetre utal. Összességében az összes vizsgált vállalati kategóriában többségben vannak a következő félév folyamán létszámbővítést tervező cégek, ugyanakkor jelentős különbség van a kategóriák között ennek mértékét tekintve. Különösen a részben exportra dolgozó, a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a kereskedelemben tevékenykedő, illetve az 50 fő feletti létszámkategóriákba tartozó cégek esetén várható jelentős munkaerő-kereslet. Kiemelendő a szolgáltató szektor helyzete is, amely szintén jelentős létszámbővítési tervekről számolt be, összefüggésben a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozó intézkedések feloldásával, így a szolgáltatások feltételeinek jelentős javulásával.
5. ábra: Várható munkaerőkereslet
