2020. november 17-én az Országgyűlés elfogadta az őszi adócsomagot. Jóval kedvezőbb lesz a kiva, ingyenessé válik sok ügyintézés, a NAV számos cégnek áfabevallás-tervezetet készít, és egyszerűsödik a hipa-bevallás. A pálinka-szabadságharc megnyerése nyomán adómentes lesz az otthoni magán- és bérfőzés.
Az Országgyűlés elfogadta a T/13258. számú, „egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, 153 oldalas törvényjavaslatot, valamint a hozzá tartozó 70 oldalas összegző módosító javaslatot. A törvényjavaslat elfogadása nyomán számos ponton változik az adórendszer 2021-ben.
1. Személyi jövedelemadó és béren kívüli juttatások
SZÉP-kártya egységes keretösszege
Az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer Ft lesz jövőre is, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. A veszélyhelyzettel összefüggő törvénymódosítások alapján 2021. június 30-ig a rekreációs keretösszeg munkáltatónál 800 ezer forint marad, továbbá a 2020.04.22. és 2021.06.30. között munkavállalói SZÉP Kártya számlákra utalt béren kívüli juttatásokat nem terheli szociális hozzájárulási adó.
COVID miatti juttatások adómentessége
A törvény kifejezetten adómentesnek minősíti – veszélyhelyzetre tekintet nélkül – a magánszemélyeknek ingyenesen biztosított védőoltást és járványügyi szűrővizsgálatot.
Személyi kedvezmények kiterjesztése
A külön jogszabály alapján súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenvedők, ill. a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemélyek az összevont adóalapjukat jövőre havonta a minimálbér 1/3-ával csökkenthetik (2020-ban adókedvezmény formájában érvényesíthető mértéke a minimálbér 5%-a volt). A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben lesz érvényesíthető az adóalapnál havonta, az erről szóló igazolás vagy határozat alapján.
2. Általános forgalmi adó
Online-számla rendszer kiterjesztése
Az egyik legjelentősebb változás 2021. január 1-től az online-számla rendszer további kiterjesztése.
Minden számláról adatot kell szolgáltatni, beleértve
- a magánszemélyek felé kiállított számlákat,
- a közösségi termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, és az export ügyleteket.
2021 első negyedévének türelmi időszakát követően az adatszolgáltatás 3.0-s verziójára történő átállás 2021. április 1-jétől bírság terhe mellett minden adóalany számára kötelező.
Ismét 5%-os áfa az új lakásokra
Új lakások értékesítése esetén 5%-ra csökken az áfa mértéke – többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás esetén maximum 150, egylakásos lakóingatlan esetén maximum 300 négyzetméter hasznos alapterület esetén. A kedvező adómérték a 2023. december 31-ig bejelentett építkezésekre legkésőbb 2026. december 31-ig alkalmazható.
Távértékesítési szabályok változása 2021. július 1-től
A nem adóalanyok (azaz leginkább magánszemélyek) felé történő távértékesítésekre vonatkozó új uniós rendelkezéseket 2021. július 1-jétől átültetik a magyar áfa-törvénybe. Ennek értelmében az Unió bármely országában működő cég a közösség más országába irányuló, nem adóalany (azaz leginkább magánszemély) vevők részére történő, összevontan és egységesen 10.000 euró / célország összeget meghaladó értékesítés felett a célország áfáját kell felszámítani.
A vállalkozások a jövőben választhatnak, hogy
- az eddigi gyakorlathoz hasonlóan bejelentkeznek minden célországban, azaz adószámot igényelnek és a célországban adják be áfa-bevallásukat, vagy
- az új egyablakos OSS (One Stop Shop) rendszerben jelentik a feladás országában az összes célország áfa-kötelezettségét, azaz nem jelentkeznek be a célországban adóalanynak, hanem a hazai bevallásban vallják be a célországok szerinti bontásban az adóalapot és a fizetendő adót.
Az értékesítésben közreműködő elektronikus piactereknek (platformoknak, portáloknak) a jövőben speciális szerep jut: az új szabályok szerint ugyanis ezek a piacterek minősülnek áfa szempontból értékesítőnek, ha
- harmadik országbeli eladó közösségi szabad forgalomban lévő termékének eladásában, vagy
- bármilyen eladó maximum 150 EUR értékű, harmadik országból származó termékének eladásában segédkeznek.
Az áfa-kötelezettséget a piactér az előbbi esetben az egyablakos OSS (One Stop Shop) rendszeren keresztül teljesíti (vagyis a raktárkészlet országában jelenti minden célország fizetendő áfáját), utóbbi esetben pedig választása szerint az I-OSS (Import One Stop Shop) rendszeren keresztül (ebben az esetben az import áfa-mentes lesz, és csak a célországi áfát kell megfizetni), vagy azon kívül teljesíti.
Fordított adózás szűkítése munkaerő kölcsönzés esetén
A munkaerő kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás 2021-től csak építés-szerelési munkálatok esetében marad fenn (engedélykötelezettségtől függetlenül). Egyéb munkakörökben történő munkaerő kölcsönzés esetén tehát a normál, egyenes adózásszabályait kell alkalmazni.
Behajthatatlan követelések
A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére bizonyos feltételek esetén magánszemély vevők esetében is lehetőség nyílik.
Utólagos adólevonás
Ha az adószámot az adóhatóság törli, majd utóbb ismét megállapítja, akkor az áfa-levonási jog utólag önellenőrzéssel érvényesíthető.
3. Társasági adó
Fejlesztési tartalék korlátok nélkül
A fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső korlátja is megszűnik, azaz a vállalkozások korlátozás nélkül helyezhetik ilyen címen lekötött tartalékba az éves adózás előtti eredményüket és csökkenthetik ezáltal akár nullára az adott évben esedékes társasági adót. A fejlesztési tartalék felhasználásának szabályai és következményei változatlanul érvényesek, így tulajdonképpen továbbra is egy halasztott adófizetésről beszélhetünk.
Elektromos járművek adókedvezménye megszűnik
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások közül a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi beszerzések után már nem érvényesíthető adókedvezmény (kivéve egyes nagy rakodóterű személygépkocsikat). Az előírás már 2020. december 27-től hatályba lép.
Képzési költségek elszámolásának feltétele
Csak a képzés szervezője számára jogszabályban meghatározott alapfeladat (például oktatás) vagy felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatási költség minősül elismert vállalkozási költségnek, s az is csak akkor, ha a szervező a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette, és erről nyilatkozatot ad az adózónak.
Telephely keletkezése egyezményen kívüli országok és egyezményes országok esetén
Kettős adóztatási egyezmény hiányában a külföldi cégeknek Magyarországon foglalkoztatott munkavállalójuk vagy más jogviszonyban tevékenykedő dolgozójuk révén mindenképpen telephelyük keletkezik Magyarországon, ha a külföldi cég a magánszemélyen keresztül nyújt egy 12 hónapos időszakban legalább 183 napon keresztül szolgáltatásokat (függetlenül attól, hogy ez egy adott fizikai helyhez kapcsolódik, vagy sem). Így a változó munkahelyen vagy home office-ban dolgozók révén is keletkezhet telephely.
Egyezményes ország esetén megerősíti a törvény, hogy az egyezményben szereplő telephely fogalom az irányadó (ahol sok esetben szintén előfordulhat a fentihez hasonló körülmények esetén, hogy telephely keletkezik).
4. KIVA
A KIVA adókulcsa 2021-től 11%-ra csökken a jelenlegi 12%-ról.
KIVA belépési és kilépési értékhatárok emelése
A KIVA rendszerbe történő belépés bevételi értékhatára 1 Mrd Ft-ról 3 Mrd Ft-ra, a kilépési értékhatár pedig 3 Mrd Ft-ról 6 Mrd Ft-ra emelkedik. A létszámkorlátra vonatkozó korlátok továbbra is változatlanok, azaz 50 főig lehet belépni és 100 főig lehet a rendszeren belül maradni.
KIVA megszűnési ok törlése
A jövőben bent maradhat a KIVA rendszerében az az adózó, amely az adóév végén fennálló, 1 millió Ft-nál nagyobb adótartozását a kizárásáról szóló határozat véglegessé válásáig megfizeti.
KIVÁ-ról TAO-ra történő áttérési szabályok változása
Pontosítják a KIVÁ-ról a társasági adóra történő áttéréskor a nyereség leadózására és a veszteség figyelembevételére vonatkozó szabályokat, így nem marad adózatlanul az utolsó KIVA évben megtermelt nyereség, hanem az is a TAO rendszerén belül kerül adóztatásra, illetve az utolsó KIVA időszakban keletkezett veszteséget is figyelembe lehet venni a TAO-n belül.
5. KATA
A korábban bejelentett és január 1-től életbe lépő KATA-szabályok is pontosításra kerültek:
- Január 1-től 40%-os extra adó terheli az azonos kifizetőtől származó, 3 millió forintot meghaladó bevételt.
- Belföldi kifizető esetén az adó a kifizetőt terheli, míg külföldi vállalkozástól kapott bevétel esetén a KATÁS személy fizeti meg az adót, amelyet a bevétel 71,42%-a után kell felszámítani, azaz úgy kell tekinteni, hogy a kapott bevétel már tartalmazza a 40%-os adót.
- A tételes havi adó megfizetésének kötelezettségét az extra adó nem váltja ki.
- A költségvetési szervtől származó bevétel kivételt képez a 40%-os extra adó alól.
- A KATÁ-s vállalkozó kapcsolt vállalkozástól származó bevételét az első Ft-tól kezdve 40%-os extra adó terheli. A belföldi kifizetőnek ebben az esetben is levonási kötelezettsége van, külföldi kifizető esetén pedig az adót a KATÁ-s vállalkozás
- A 40%-os adóval sújtott részt nem kell a KATA rendszer általános 12 millió forintos értékhatárába beszámítani.
- A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózónak a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Emellett az adózónak a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével– tájékoztatnia kell a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újra keletkezésérő Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a 2021 előtt keletkezett és a módosítás hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokban a kisadózónak 2021. január 15-éig kell tájékoztatást adnia a kifizető részére a kisadózói jogállásáról.
6. Egyéb adónemek
Helyi adók
- 2021-től a gépjárműadó teljes egészében a központi költségvetés bevétele lesz, melyet a NAV fog beszedni.
- Megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adó. 180 napot meghaladó építőipari tevékenység esetén továbbra is az állandó jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó adót kell megfizetni, viszont a fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést végző külföldi vállalkozók az új szabályok alapján mentesülhetnek a napi átalány megfizetése alól.
- Az iparűzési adóbevallást elektronikus úton kell a NAV felé benyújtani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, nem az önkormányzatok felé.
- Pontosítják a gépkocsit bérbe-, lízingbe adó vállalkozások iparűzési adóalapjának megosztási szabályait.
Jövedéki adó
- A jövedéki adatszolgáltatásokkal kapcsolatos mulasztások esetén az adóhatóság 15 napos határidővel figyelmeztetést küld, mielőtt bírságot szabna ki. Ugyanakkor kötelező bírságolni, ha a mulasztás miatt kevesebb jövedéki adót fizetett az adózó.
- Évente háztartásonként 86 liter gyümölcspárlat magánfőzése adómentessé válik, de előzetes bejelentés szükséges a NAV felé az előállítani kívánt mennyiségről. Az egyéb pálinkafőzéssel kapcsolatos szabályok betartását az önkormányzat jegyzője ellenőrzi.
Illetékek
- Az eljárási illetékek rendszere kedvezőbb lesz. A törvény külön mellékletben sorolja fel az illetékköteles eljárásokban alkalmazandó illetékmértékeket, és az illetékmentes eljárásokat (számos korábban illetékköteles családjogi, foglalkoztatással kapcsolatos, egészségügyi, szociális, okmányokkal kapcsolatos és adóügyi eljárás illetékmentessé válik).
- A családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával vásárolt új és használt lakás után nem kell visszterhes vagyonszerzési illetéket
Adóeljárás, adóigazgatás
Emelkednek a fizetési kedvezmények értékhatárai:
- A megbízható adózókra vonatkozó max. 12 havi részletfizetés a jelenlegi max. 1,5 millió Ft helyett max. 3 millió Ft-os adótartozás esetén vehető igénybe.
- Természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal max. 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
- A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa-fizetésére nem kötelezett természetes személyek 6 helyett max. 12 hónapra, ill. 200 ezer Ft helyett max. 500 ezer Ft-ra kérhetnek automatikus részletfizetést az SZJA-bevallásban.