2020. november 17-én az Országgyűlés elfogadta az őszi adócsomagot. Jóval kedvezőbb lesz a kiva, ingyenessé válik sok ügyintézés, a NAV számos cégnek áfabevallás-tervezetet készít, és egyszerűsödik a hipa-bevallás. A pálinka-szabadságharc megnyerése nyomán adómentes lesz az otthoni magán- és bérfőzés.
Az Országgyűlés elfogadta a T/13258. számú, „egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, 153 oldalas törvényjavaslatot, valamint a hozzá tartozó 70 oldalas összegző módosító javaslatot. A törvényjavaslat elfogadása nyomán számos ponton változik az adórendszer 2021-ben.
Az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer Ft lesz jövőre is, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. A veszélyhelyzettel összefüggő törvénymódosítások alapján 2021. június 30-ig a rekreációs keretösszeg munkáltatónál 800 ezer forint marad, továbbá a 2020.04.22. és 2021.06.30. között munkavállalói SZÉP Kártya számlákra utalt béren kívüli juttatásokat nem terheli szociális hozzájárulási adó.
A törvény kifejezetten adómentesnek minősíti – veszélyhelyzetre tekintet nélkül – a magánszemélyeknek ingyenesen biztosított védőoltást és járványügyi szűrővizsgálatot.
A külön jogszabály alapján súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenvedők, ill. a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemélyek az összevont adóalapjukat jövőre havonta a minimálbér 1/3-ával csökkenthetik (2020-ban adókedvezmény formájában érvényesíthető mértéke a minimálbér 5%-a volt). A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben lesz érvényesíthető az adóalapnál havonta, az erről szóló igazolás vagy határozat alapján.
Az egyik legjelentősebb változás 2021. január 1-től az online-számla rendszer további kiterjesztése.
Minden számláról adatot kell szolgáltatni, beleértve
2021 első negyedévének türelmi időszakát követően az adatszolgáltatás 3.0-s verziójára történő átállás 2021. április 1-jétől bírság terhe mellett minden adóalany számára kötelező.
Új lakások értékesítése esetén 5%-ra csökken az áfa mértéke – többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás esetén maximum 150, egylakásos lakóingatlan esetén maximum 300 négyzetméter hasznos alapterület esetén. A kedvező adómérték a 2023. december 31-ig bejelentett építkezésekre legkésőbb 2026. december 31-ig alkalmazható.
A nem adóalanyok (azaz leginkább magánszemélyek) felé történő távértékesítésekre vonatkozó új uniós rendelkezéseket 2021. július 1-jétől átültetik a magyar áfa-törvénybe. Ennek értelmében az Unió bármely országában működő cég a közösség más országába irányuló, nem adóalany (azaz leginkább magánszemély) vevők részére történő, összevontan és egységesen 10.000 euró / célország összeget meghaladó értékesítés felett a célország áfáját kell felszámítani.
A vállalkozások a jövőben választhatnak, hogy
Az értékesítésben közreműködő elektronikus piactereknek (platformoknak, portáloknak) a jövőben speciális szerep jut: az új szabályok szerint ugyanis ezek a piacterek minősülnek áfa szempontból értékesítőnek, ha
Az áfa-kötelezettséget a piactér az előbbi esetben az egyablakos OSS (One Stop Shop) rendszeren keresztül teljesíti (vagyis a raktárkészlet országában jelenti minden célország fizetendő áfáját), utóbbi esetben pedig választása szerint az I-OSS (Import One Stop Shop) rendszeren keresztül (ebben az esetben az import áfa-mentes lesz, és csak a célországi áfát kell megfizetni), vagy azon kívül teljesíti.
A munkaerő kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás 2021-től csak építés-szerelési munkálatok esetében marad fenn (engedélykötelezettségtől függetlenül). Egyéb munkakörökben történő munkaerő kölcsönzés esetén tehát a normál, egyenes adózásszabályait kell alkalmazni.
A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére bizonyos feltételek esetén magánszemély vevők esetében is lehetőség nyílik.
Ha az adószámot az adóhatóság törli, majd utóbb ismét megállapítja, akkor az áfa-levonási jog utólag önellenőrzéssel érvényesíthető.
A fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső korlátja is megszűnik, azaz a vállalkozások korlátozás nélkül helyezhetik ilyen címen lekötött tartalékba az éves adózás előtti eredményüket és csökkenthetik ezáltal akár nullára az adott évben esedékes társasági adót. A fejlesztési tartalék felhasználásának szabályai és következményei változatlanul érvényesek, így tulajdonképpen továbbra is egy halasztott adófizetésről beszélhetünk.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások közül a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi beszerzések után már nem érvényesíthető adókedvezmény (kivéve egyes nagy rakodóterű személygépkocsikat). Az előírás már 2020. december 27-től hatályba lép.
Csak a képzés szervezője számára jogszabályban meghatározott alapfeladat (például oktatás) vagy felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatási költség minősül elismert vállalkozási költségnek, s az is csak akkor, ha a szervező a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette, és erről nyilatkozatot ad az adózónak.
Kettős adóztatási egyezmény hiányában a külföldi cégeknek Magyarországon foglalkoztatott munkavállalójuk vagy más jogviszonyban tevékenykedő dolgozójuk révén mindenképpen telephelyük keletkezik Magyarországon, ha a külföldi cég a magánszemélyen keresztül nyújt egy 12 hónapos időszakban legalább 183 napon keresztül szolgáltatásokat (függetlenül attól, hogy ez egy adott fizikai helyhez kapcsolódik, vagy sem). Így a változó munkahelyen vagy home office-ban dolgozók révén is keletkezhet telephely.
Egyezményes ország esetén megerősíti a törvény, hogy az egyezményben szereplő telephely fogalom az irányadó (ahol sok esetben szintén előfordulhat a fentihez hasonló körülmények esetén, hogy telephely keletkezik).
A KIVA adókulcsa 2021-től 11%-ra csökken a jelenlegi 12%-ról.
A KIVA rendszerbe történő belépés bevételi értékhatára 1 Mrd Ft-ról 3 Mrd Ft-ra, a kilépési értékhatár pedig 3 Mrd Ft-ról 6 Mrd Ft-ra emelkedik. A létszámkorlátra vonatkozó korlátok továbbra is változatlanok, azaz 50 főig lehet belépni és 100 főig lehet a rendszeren belül maradni.
A jövőben bent maradhat a KIVA rendszerében az az adózó, amely az adóév végén fennálló, 1 millió Ft-nál nagyobb adótartozását a kizárásáról szóló határozat véglegessé válásáig megfizeti.
Pontosítják a KIVÁ-ról a társasági adóra történő áttéréskor a nyereség leadózására és a veszteség figyelembevételére vonatkozó szabályokat, így nem marad adózatlanul az utolsó KIVA évben megtermelt nyereség, hanem az is a TAO rendszerén belül kerül adóztatásra, illetve az utolsó KIVA időszakban keletkezett veszteséget is figyelembe lehet venni a TAO-n belül.
A korábban bejelentett és január 1-től életbe lépő KATA-szabályok is pontosításra kerültek:
Emelkednek a fizetési kedvezmények értékhatárai:
