Az új koronavírus gazdasági hatása megjelenik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) elsősorban a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelésével kíván foglalkozni.

Fontos megállapítás, hogy a mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközrendszert igényel, amelynek egyik alapvető eleme a célzott és egységes kormányzati kommunikáció. Megjegyezzük, hogy az MKIK kiegyenlített érdekstruktúrát képvisel, amely során az állami, a vállalati és az érdekképviseleti érdekeket egyaránt figyelembe veszi. Jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartjuk mérvadónak – mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez azt jelenti, hogy az állami szerepvállalás dominanciája mellett a munkaadó és a munkavállalói oldalnak is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban.

A kialakult jelenlegi helyzetben az elsődleges feladat a vállalkozások vonatkozásában

• a jelenlegi helyzetnek megfelelő működőképesség feltételeinek biztosítása, (pl. egészségügyi védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek)
• a vállalati cash-flow javítása, valamint
• a foglalkoztatási szint fenntartása,
• beruházási szint jelentős visszaesésének elkerülése.

Mindez rendszerszintű beavatkozást igényel, egy gördülő cselekvési program formájában.

Az MKIK azonnali javaslatai a következők:

• Szükségesnek tartjuk a javasolt beavatkozások azonnali bevezetését, és annak rövidtávon történő fenntartását (jelenlegi helyzet alapján 3 hónapban határozunk meg).
• A beavatkozások ne differenciáltan (azaz kerülve a rászorultsági helyzet mérlegelését) kerüljenek bevezetésre, hanem azonos elvek alapján, fejkvóta alapú támogatási rendszerrel. Mindez gyorsan, hatékonyan és rugalmasan bevezethető eszköz.
• A további állami támogatások esetében javasolt az ágazati sajátosságok és a sérülékenységi mérték figyelembevétele.
• A vállalati cash-flow javítása érdekében kiemelten fontos a bérköltség és az ahhoz kapcsolódó valamennyi közteher megfizetésének fenntartása. Mindennek érdekében javasoljuk a bruttó bértömegre rakodó teljes közteher állam általi átvállalását (azaz a vállalkozásokra nézve, annak elengedését). Ehhez kapcsolódóan további lehetőségek mérlegelésére is javaslatot fogalmazunk meg:
  • adó- és járulékfizetési moratórium elrendelése, valamint
  • a SZOCHO csökkentésének azonnali, 2020. április 01-i dátummal történő bevezetése.
• A rövidlejáratú hitelek (folyószámlahitel, forgóeszközhitel, rulírozó hitelek stb) automatikus meghosszabbítása. A hitelezési feltételek kidolgozása a Magyar Nemzeti Bank és a teljes bankrendszer együttműködésével kerüljön megvalósításra.
• A termelési kapacitás fenntartása kerüljön a fókuszba, és annak költségvonzatának elszámolásában az alábbi lehetőségek merülhetnek fel: költségmegosztás, költségátütemezés és költségáthárítás. Mindez állami, munkáltatói és munkavállalói együttes részvétellel valósulhat meg.
• A termelési kapacitások fenntartása érdekében megfontolandó a raktárra történő termelés állami támogatása (raktárkapacitás biztosítása, ÁFA-befizetés halasztása, raktározás közvetlen és közvetett költségeinek támogatása).
• Az állami (és önkormányzati) beruházások folytatása, az EU-s és hazai pályázati források kifizetésének meggyorsítása.
• Rendelkezésre álló – és beragadt – EU-s források célzott, haladéktalan átcsoportosítása.

Fontosnak tartjuk, hogy az állam, már most készüljön a gazdaság újra indulásának lehetséges üteméhez igazodó rugalmas beavatkozásokra. Mindez nemzetgazdasági versenyképességi előnyt jelenthet hazánk számára.

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Megosztom

Tweetelem