Alapvető szabályok

Jelen szakcikk a termékdíj szabályozás legösszetettebb termékáramával, az elektromos és elektronikai berendezésekkel, mint termékdíjköteles termékkel foglalkozik. Általános értelemben a termék nem más, mint emberi munkának valamely szükséglet kielégítésére alkalmas eredménye, míg a környezetvédelmi termékdíjról 2011. évi LXXXV. törvény (termékdíj törvény) értelmében a termékáram nem más, mint az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékkategóriák összessége.

Más aspektusból a kibocsátási oldalon olyan gazdasági szabályzó eszközt vezetett be a jogalkotó, ami „beépül” a termék árába – értéket adva ezzel a terméknek – és ezen keresztül arra ösztönzi a társadalmi élet szereplőit, hogy a hulladék státuszban lévő elektromos, elektronikai termék is kerüljön vissza a gyártási folyamatokba és ne lerakással terhelje a környezetünket, vagyis maga a termék, annak anyaga ismét kerüljön felhasználásra. 2012-től az ismételt felhasználást, hasznosítást ennél a termékkörnél is az úgynevezett egyedi teljesítéssel kívánja ösztönözni a jogalkotó, ami nem más, mint a kollektív teljesítéshez rendelt termékdíjtételnél kedvezőbb fajlagos termékdíj alkalmazása.

Mielőtt a termékdíjköteles termékekkel megismerkednénk, szólni kell a termékek lehatárolását befolyásoló áruismeretről és áruosztályozásról. Ha egy vállalkozás belföldön állít elő vagy külföldről hoz valamilyen elektronikai elven működő árut, akkor először is meg kell ismernie annak lényeges paramétereit, működésének egyes elveit. Persze ehhez termékenként más és más ismerethalmaz szükséges, de mindenekelőtt lényeges szempont, hogy a gyártó/behozó részéről valamely személy lássa a szóban forgó terméket, és ismerje meg annak termékdíj szempontú – ilyen például a működési elv és a felhasználási cél – releváns tulajdonságait. A mindennapi gyártási és kereskedelmi tevékenység végzése során gyakran előfordul, hogy az elektronikai elven működő termék tulajdonságaival a cég részéről senki sincs tisztában – illetve az ismeretekkel rendelkező személy kiléte nem ismert –, sőt sokszor a terméknek csak a fantázia neve ismert. Ez természetesem a napi életvitelhez, ha szűkösen is, de elegendő, azonban vannak olyan tevékenységek, – ilyen például a tervezés, a gyártás, illetve a termékdíj-kötelezettség teljesítése–, amikor már pontos áruismeret szükséges.

Az elektromos és elektronikai termékek lehatárolásához nélkülözhetetlen a termék pontos ismeretén túl a Kombinált Nomenklatúra ismerete. A termékdíj törvény 1. § (4) bekezdése és a 2.§ 32a. pontja alapján a termékdíj-köteles termékek megállapításához a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletét, azaz a Kombinált Nómenklatúra tárgyév január 1-jétől hatályos egységes szerkezetű változatát kell alkalmazni.

Alkotórészek és tartozékok

Azt is meg kell említeni, hogy sok esetben az elektromos és elektronikai termékek nem önálló termékként, hanem más termék tartozékaként vagy alkotórészeként jelennek meg, és a kibocsátónak ezt fel kell tudni ismerni. A tartozék és/vagy az alkotórész akkor jöhet szóba, ha a termék, mint fődolog nem tartozik a termékdíj-köteles termékek közé – például a * jelölés végett –, azonban annak egyes része(i), mint tartozék és/vagy alkotórész már megtalálható a termékdíjköteles termékek között.

A tartozék nem más, mint az egyes termékhez funkcionálisan kapcsolódó, vagyis a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegítő mellékdolog. Az alkotórész a termékkel olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a termék vagy elválasztott része elpusztulna, vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az is lényeges, hogy az alkotórész elveszti az önálló dologi létét a termékkel való kapcsolata során.

Célszerű tehát jól megvizsgálni azokat a termékeket, melyekbe például elektronikusan működő fűtő, szárító vagy hűtőberendezés, esetleg óra vagy valamilyen információs berendezés stb. került beépítésre.

Azok az elektromos, elektronikai berendezések, melyeket termékdíj terhel, a termékdíj törvény 1. számú mellékletének (továbbiakban: melléklet) f) pontjában, vámtarifaszám és egyes esetekben alszámos bontásban, összesen 86 tételben találhatóak meg. A melléklet áttanulmányozása során kitűnik, hogy az elektromos, elektronikai berendezések túlnyomórészt a Kombinált Nómenklatúra a 84. és 85., Árucsoportjából, míg néhány áru esetében a 90., 91., 92. és a 95. Árucsoportból kerültek lehatárolásra, és a termékek közül több helyen ún. „ex” jelölés található, melynek az értelmezését a melléklet előtti felvezető, magyarázó szöveg tartalmazza, mely szerint: „Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.”

E+e termék fogalma

Ha a belföldi gyártó vagy a külföldről behozó megtalálja a kibocsátott elektromos és elektronikai termékét a mellékletben, akkor a kötelezettségek teljesítése előtt javasolt megvizsgálnia a Termékdíj törvény 2.§ 13. pontját, ami így rendelkezik: „legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, kivéve a nagyméretű rögzített ipari szerszámot és a világűrben való felhasználásra tervezett elektromos, elektronikai berendezést;”.

Amennyiben a termék nem felel meg ezen értelmező rendelkezésnek – vagyis 1000 V váltakozó feszültség vagy 1500 V egyenfeszültség feletti árammal működik –, akkor hiába szerepel a mellékletben, nem beszélhetünk termékdíjköteles elektromos, elektronikai berendezésről.

Mit jelent a * jelölés?

Nem mást, mint azt, hogy a * jelzéssel ellátott vámtarifaszámok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékkategóriákat jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó tömege legfeljebb 200 kg, vagy elektromos teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW.

E+e termékkategóriák és a KT kódok

Az elektromos, elektronikai berendezéseket kisebb egységekre, ún. termékkategóriákra bontja a mellékletet, azonban ezek a kategóriák csak tájékoztató jellegűek:

1. Hőcserélő berendezések
   Hűtőszekrények, fagyasztók, hűtött termékek automatikus kiadására szolgáló berendezések, légkondicionáló berendezések, párátlanító berendezések, hőszivattyúk, olajradiátorok és egyéb hőcserélő berendezések, melyek hőcserélő közegként víztől eltérő folyadékot tartalmaznak.
2. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak
   Képernyők, televíziókészülékek, LCD képkeretek, monitorok, hordozható számítógépek, kisméretű hordozható számítógépek.

3. Nagygépek
   Mosógépek, ruhaszárító gépek, mosogatógépek, tűzhelyek és sütők, elektromos sütők, elektromos főzőlapok, hang- és képlejátszó berendezések, zenei berendezések (kivéve a templomi orgonát), kötő- és szövőgépek, nagyszámítógépek, nagyméretű nyomtatók, másolóberendezések, érmével működő nagyméretű játékautomaták, nagyméretű orvostechnikai eszközök, nagyméretű ellenőrző és vezérlő eszközök, termékek és pénz automatikus kiadására szolgáló nagyméretű berendezések, fotovoltaikus panelek.

4. Kisgépek
   Porszívók, szőnyegseprűk, varrógépek, mikrohullámú sütők, szellőzőberendezések, vasalók, kenyérpirítók, elektromos kések, elektromos vízforralók, órák, elektromos borotvák, mérlegek, haj- és testápoló gépek, számológépek, rádiókészülékek, videokamerák, videomagnók, hifiberendezések, hangszerek, hang- és képlejátszó berendezések, elektronikus és elektromos játékok, sporteszközök, kerékpározáshoz, búvárkodáshoz, futáshoz, evezéshez stb., használt számítógépek, füstjelző berendezések, fűtésszabályozók, termosztátok, kisméretű elektromos és elektronikus szerszámok, kisméretű orvostechnikai eszközök, kisméretű ellenőrző és vezérlő eszközök, termékek automatikus kiadására szolgáló kisméretű berendezések, beépített fotovoltaikus paneleket tartalmazó kisgépek.

5. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t)
   Mobiltelefonok, GPS-ek, zsebszámológépek, routerek, személyi számítógépek, nyomtatók, telefonok.

A termékdíj törvény 2. számú mellékletének f) pontjában találhatóak meg az egyes termékkategóriákhoz rendelt termékdíjtételek, illetve a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (termékdíj törvény végrehajtási rendelete: Vhr.) B) cím, 1.1.3. pontjában a termékkategóriákhoz tartozó környezetvédelmi termékdíj kódok első három jegyei.

E+e termék külföldről történő behozatala

A következő példában kerül bemutatásra egy elektromos és elektronikai elven működő termék egyes termékdíj-kötelezettsége, amelyet az Európai Közösség más tagállamából hoznak be, majd változatlan formában értékesítenek tovább belföldön.

1. Termék adatai:
   1. megnevezés: fagyasztógép,
   2. vámtarifaszám: 8418,
   3. tömeg: 75,35 kg,
   4. teljesítményfelvétel: 0,2 kW/h.

megjegyzés: az a)-d) pontok és a * jelölés figyelembevételével a termék termékdíjkötelesnek minősül.

2. Termék csomagolása:
   1. fa raklap: 20 kg,
   2. műanyag fólia: 1,6 kg,
   3. acél pántszalag: 1,2 kg,
   4. papír címke: 0,01 kg.

3. A számlán feltüntetett teljesítés napja: 2019. július 10.

5. Nyilvántartás-vezetéséhez szükséges paraméterek meghatározása: az 1. pont adatai alapján meg kell határozni a KT kódot, ami: 15101K, a díjtételt és a termékdíj összegét, ami 57,-Ft/kg és 4295.-Ft, az eredetet, ami: külföld, valamint a termékdíj-kötelezettség napját, ami 2019.07.10., és legvégül a megfizetés napján, ami a termékdíj törvény 12.§ (1) bekezdése szerinti. A nyilvántartásban meg kell adni a külföldről behozott csomagolás részét képező csomagolószerek CsK kód adatait a Vhr. 1. számú melléklet 2. pontja alapján, a díjtételeket és termékdíj összegeket a termékdíj törvény 2. számú melléklet b) pontja szerint, illetve a többi kötelező paramétert a fő termék adataival azonosan.
6. A bevallás elkészítésénél lényeges, hogy a 4. pont adatai közül a KT és CsK kódokat, valamint a termékdíjköteles termék megnevezéseket, illetve a tömeg adatokat kell a 19KTBEV elektronikusan támogatott formanyomtatvány BEV részletező lapján rögzíteni, majd ezt követően az állami adóhatósághoz elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig beküldeni.

Megosztom

Tweetelem