A termékdíj jogi szabályozásának sajátosságából adódóan, illetve a gyártói felelősség elvéből következően a termékdíjköteles termék kibocsátása esetében a termékdíj rendszerében kizárólag egy személyt, azaz a kötelezettet terheli a termékdíj-kötelezettség, ezen belül a nyilvántartás-vezetés is. A nyilvántartás a kötelezett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási tevékenységének pontos tükre, melyet az állami adóhatóság és/vagy a vámhatóság ellenőrizhet. A „Termékdíj nyilvántartás I.” című szakcikkben részletesen bemutatásra került a termékdíj-kötelezettség fontos elemének tekintendő nyilvántartás-vezetési kötelezettség valamennyi részletszabálya.

Nyilvántartás-vezetés nem csak a kibocsátáshoz kapcsolódó termékdíj-kötelezettség teljesítésénél fontos, hanem minden olyan a termékdíjjal kapcsolatos jogintézménynél, ahol az általános szabályokon túl valamilyen „kedvezményt” kíván igénybe venni a kötelezett vagy a vevői partnere. Ezeket az intézményeket és a hozzájuk kapcsolódó nyilvántartási szabályokat vesszük sorra.

Készletre vétel

Ha a kötelezett a tárgyévben keletkező termékdíj-kötelezettséget a kibocsátáshoz tartozó szabályok helyett a termékdíjköteles termék készletre vételének napján kívánja keletkeztetni, akkor azt a tárgyév január 31-ig a 18TKORNY nyomtatványon történő bejelentéssel kell közölnie az állami adóhatósággal, és ezzel a tárgyévben történő termékbeszerzéseinél – ahol a termékdíj-kötelezettség egyébként is szóba jön – a termékdíj-kötelezettség a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napján vagy ennek hiányában azon a napon keletkezik, amelyen a terméket a gazdasági eseményeknek és a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni, tekintettel arra, hogy a kötelezettnek alapvető számviteli kötelezettsége, hogy a vagyoni és pénzügyi státuszáról, és gazdasági eseményekről  nyilvántartást vezessen. Itt nemcsak a számviteli nyilvántartás bír jelentőséggel, hanem az általános értelemben vett nyilvántartás-vezetés is betartandó.

Külföldről behozott (majd kivitelre kerülő) újrahasználható csomagolószer

Nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége a kötelezettnek, ha a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószert elválasztja a rajta/benne lévő árutól – vagyis megtörténik a saját célú felhasználás –, és a kötelezett erre vonatkozó nyilvántartásával, a gazdasági eseményeknek megfelelő bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre – vagy ipari termékdíj raktárba – visszaszállította. Ennek a lehetőségnek az igazolására nyilván kell tartani a csomagolószer CsK kódját, GTIN számát, vagy GTIN szám hiányában a termék jellemző adatait (többek között: megnevezést, vámtarifaszámot, CsK kód 1–3 jegyét, anyagot, nettó tömeget, méretet stb.). A visszaszállítás akkor minősül jogszerűnek, ha a behozó nyilvántartása tartalmazza a szóban forgó újrahasználható csomagolószer megnevezését, CsK kódját, GTIN számát, vagy GTIN szám hiányában a már említett termékre vonatkozó jellemző adatokat, és ezen túl a mennyiséget, a kiszállításának dátumát és a kiszállítást igazoló fuvarokmányt, vagy fuvarokmány hiányában a visszavételt igazoló adatokat.

Nyilatkozatadás esete

Amennyiben a kötelezett a vevő partnerének nyilatkozatadása alapján a termékdíj szabályozás szerinti eseti vagy időszaki nyilatkozat befogadása mellett végzi az értékesítést, akkor a termékdíj-kötelezettség rendszerén belül a termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni. Ebből következően a vevő a termékdíj és a termékdíjra eső általános forgalmi adó nélkül szerezheti be a termékdíjköteles terméket. Ebben az esetben azonban a kötelezettnek – a bevallásban részletezett adatszolgáltatáson túl – a tényhelyzetet tükröző nyilvántartást kell vezetni az egyes nyilatkozók felé történő forgalomba hozatalról.

Termékdíj raktár

A termékdíj raktár engedélyesének olyan elektronikus úton vezetett nyilvántartási rendszert kell alkalmazni, amely alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető. A nyilvántartó programnak egyéb feltételeknek is meg kell felelni, ilyen például felhasználói jogosultságok naplózása, munkafolyamatok naplózása, külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalom, módosítások naplózása, visszatöltési funkció biztosítása, stb. A nyilvántartásnak szinkronban kell lenni a leltározással, mert ellenkező esetben a leltár többletet be kell tárolni, hiány esetén pedig a hiányzó termékdíjköteles termék mennyiségét saját célú felhasználásként kell elszámolni az engedélyes részére.

A termékdíj raktár intézményének egyik előnyös tulajdonsága, hogy az engedélyezés során megadott termékdíj raktár területén a termékdíjköteles termékekkel végzett műveleteken kívül nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése is végezhető, feltéve, hogy az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított.

Egyéni hulladékkezelés

Az a kötelezett, aki a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítés (állami hulladékkezelés) helyett egyéni hulladékkezelést teljesítőként kívánja teljesíteni, annak a bejelentés ide vonatkozó szabályain túl a nyilvántartást is úgy kell vezetni, hogy azokból megállapítható legyen a teljesítés időpontja, a kezelt hulladék termékdíjköteles termékből képződő hulladék kódja és mennyisége. További szigorú szabály, hogy a nyilvántartás alapjául is szolgáló hulladékkezelőkkel történt elszámolásokat és a cégszerűen aláírt igazolásokat a kötelezettnek a székhelyén kell gyűjteni.

Az egyéni hulladékkezelés során kizárólag a belföldön gyűjtött hulladék számolható el, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel kell igazolni és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év március 31-ig a kötelezett számára kell leigazolni. Ha az egyéni hulladékkezelést teljesítő végzi a hasznosítást, akkor igazolásként a saját nyilvántartásának kell tartalmazni az ide vonatkozó adatokat.

Visszaigénylés

Amennyiben a kötelezett vagy a vevői státuszban lévő értékesítési lánc szereplője érvényesíteni kívánja a termékdíj visszaigénylését, akkor azt a visszaigénylési jogosultságon kívül az ide vonatkozó bevallással, és a bevallás adatainak jogszerűségét alátámasztó nyilvántartással kell igazolnia.

A gyakran felmerülő egyes visszaigénylési jogcímek és a hozzájuk tartozó nyilvántartási előírások röviden:

1. Külföldre történő igazolt kiszállításnál, más termékbe beépített és külföldre kiszállított termékdíjköteles termék esetében, illetve újrahasználható csomagolószer időszakon túli visszaszállításánál a nyilvántartás alapvető elemei a visszaigénylő neve, adószáma; a termékdíjköteles termék megnevezését CsK, KT kódja, mennyiségi adatok; a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatai; a termékdíj befizetőjének (bevallójának) neve, címe, adószáma. Szükséges még a külföldre kiszállított vagy ipari termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termék mennyisége, értékesítés esetén az ellenértékről szóló számla, ha a kiszállításhoz szükséges a vámokmány, az áruk külföldre szállítását igazoló fuvarokmány, fuvarokmány hiányában a külföldi vevő átvételre vonatkozó igazolása, ipari termékdíj raktárba történő betárolás esetén a raktárengedélyes által a betárolás tényéről kiállított igazolása.
2. Termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles terméknél a nyilvántartás minimum szintje a visszaigénylő neve, adószáma; alapanyagként felhasznált termékdíjköteles termék megnevezése, CsK, KT kódja; megfizetést igazoló dokumentumok adatai; befizető neve, címe, adószáma; előállított termékdíjköteles termék megnevezése CsK, KT kódja és mennyisége; az előállított termék termékdíjának megfizetését igazoló dokumentumok adatai; a gyártási tevékenység és a felhasznált anyagok rövid leírása, illetve az anyagmérleg. További szükséges tartalmi eleme a nyilvántartásnak az alapanyagként felhasználás időpontja és az alapanyagként felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége is.
3. A csomagolóanyagnál vagy segédanyagnál a nem csomagolási célú felhasználás, és a csomagolás alkotórészeként kibocsátott záróelem kereskedelmi csomagolószerként vagy fém ital-csomagolószerként megfizetett termékdíja visszaigénylésénél a nyilvántartás feltétlen tartalmi eleme a visszaigénylő neve, adószáma; a beszerzett termék megnevezése, CsK kódja, mennyisége, kötelezetti számla száma, bevallott termékdíj tétele és összege, valamint befizető neve, címe, adószáma, illetve a nem csomagolási célú felhasználás megnevezése.

Csomagolószerre vonatkozó hiányos nyilvántartás egyes jogkövetkezményei

Ha az állami adó- és vámhatóság a termékdíj adónem adóellenőrzése során a csomagolószer termékkör esetében termékdíjhiányt állapít meg, és a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer adott anyagárama/anyagáramai és annak/azok tömege tételesen nem állapítható(ak) meg, akkor az állami adó- és vámhatóság a csomagolószer termékáramon belül az egyéb anyagáram (57,-Ft/kg) termékdíj tételének alapulvételével szabja ki a termékdíjbírságot.

2018. november
Debreczeni László

Megosztom

Tweetelem