A termékdíj jogi szabályozásának sajátosságából adódóan, illetve a gyártói felelősség elvéből következően a termékdíjköteles termék kibocsátása esetében a termékdíj rendszerében kizárólag egy személyt, azaz a kötelezettet terheli a termékdíj-kötelezettség, ezen belül a nyilvántartás-vezetés is. A nyilvántartás a kötelezett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási tevékenységének pontos tükre, melyet az állami adóhatóság és/vagy a vámhatóság ellenőrizhet. A „Termékdíj nyilvántartás I.” című szakcikkben részletesen bemutatásra került a termékdíj-kötelezettség fontos elemének tekintendő nyilvántartás-vezetési kötelezettség valamennyi részletszabálya.
Nyilvántartás-vezetés nem csak a kibocsátáshoz kapcsolódó termékdíj-kötelezettség teljesítésénél fontos, hanem minden olyan a termékdíjjal kapcsolatos jogintézménynél, ahol az általános szabályokon túl valamilyen „kedvezményt” kíván igénybe venni a kötelezett vagy a vevői partnere. Ezeket az intézményeket és a hozzájuk kapcsolódó nyilvántartási szabályokat vesszük sorra.
Készletre vétel
Ha a kötelezett a tárgyévben keletkező termékdíj-kötelezettséget a kibocsátáshoz tartozó szabályok helyett a termékdíjköteles termék készletre vételének napján kívánja keletkeztetni, akkor azt a tárgyév január 31-ig a 18TKORNY nyomtatványon történő bejelentéssel kell közölnie az állami adóhatósággal, és ezzel a tárgyévben történő termékbeszerzéseinél – ahol a termékdíj-kötelezettség egyébként is szóba jön – a termékdíj-kötelezettség a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napján vagy ennek hiányában azon a napon keletkezik, amelyen a terméket a gazdasági eseményeknek és a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni, tekintettel arra, hogy a kötelezettnek alapvető számviteli kötelezettsége, hogy a vagyoni és pénzügyi státuszáról, és gazdasági eseményekről nyilvántartást vezessen. Itt nemcsak a számviteli nyilvántartás bír jelentőséggel, hanem az általános értelemben vett nyilvántartás-vezetés is betartandó.
Külföldről behozott (majd kivitelre kerülő) újrahasználható csomagolószer
Nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége a kötelezettnek, ha a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószert elválasztja a rajta/benne lévő árutól – vagyis megtörténik a saját célú felhasználás –, és a kötelezett erre vonatkozó nyilvántartásával, a gazdasági eseményeknek megfelelő bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre – vagy ipari termékdíj raktárba – visszaszállította. Ennek a lehetőségnek az igazolására nyilván kell tartani a csomagolószer CsK kódját, GTIN számát, vagy GTIN szám hiányában a termék jellemző adatait (többek között: megnevezést, vámtarifaszámot, CsK kód 1–3 jegyét, anyagot, nettó tömeget, méretet stb.). A visszaszállítás akkor minősül jogszerűnek, ha a behozó nyilvántartása tartalmazza a szóban forgó újrahasználható csomagolószer megnevezését, CsK kódját, GTIN számát, vagy GTIN szám hiányában a már említett termékre vonatkozó jellemző adatokat, és ezen túl a mennyiséget, a kiszállításának dátumát és a kiszállítást igazoló fuvarokmányt, vagy fuvarokmány hiányában a visszavételt igazoló adatokat.
Nyilatkozatadás esete
Amennyiben a kötelezett a vevő partnerének nyilatkozatadása alapján a termékdíj szabályozás szerinti eseti vagy időszaki nyilatkozat befogadása mellett végzi az értékesítést, akkor a termékdíj-kötelezettség rendszerén belül a termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni. Ebből következően a vevő a termékdíj és a termékdíjra eső általános forgalmi adó nélkül szerezheti be a termékdíjköteles terméket. Ebben az esetben azonban a kötelezettnek – a bevallásban részletezett adatszolgáltatáson túl – a tényhelyzetet tükröző nyilvántartást kell vezetni az egyes nyilatkozók felé történő forgalomba hozatalról.
Termékdíj raktár
A termékdíj raktár engedélyesének olyan elektronikus úton vezetett nyilvántartási rendszert kell alkalmazni, amely alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető. A nyilvántartó programnak egyéb feltételeknek is meg kell felelni, ilyen például felhasználói jogosultságok naplózása, munkafolyamatok naplózása, külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalom, módosítások naplózása, visszatöltési funkció biztosítása, stb. A nyilvántartásnak szinkronban kell lenni a leltározással, mert ellenkező esetben a leltár többletet be kell tárolni, hiány esetén pedig a hiányzó termékdíjköteles termék mennyiségét saját célú felhasználásként kell elszámolni az engedélyes részére.
A termékdíj raktár intézményének egyik előnyös tulajdonsága, hogy az engedélyezés során megadott termékdíj raktár területén a termékdíjköteles termékekkel végzett műveleteken kívül nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése is végezhető, feltéve, hogy az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított.
Egyéni hulladékkezelés
Az a kötelezett, aki a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítés (állami hulladékkezelés) helyett egyéni hulladékkezelést teljesítőként kívánja teljesíteni, annak a bejelentés ide vonatkozó szabályain túl a nyilvántartást is úgy kell vezetni, hogy azokból megállapítható legyen a teljesítés időpontja, a kezelt hulladék termékdíjköteles termékből képződő hulladék kódja és mennyisége. További szigorú szabály, hogy a nyilvántartás alapjául is szolgáló hulladékkezelőkkel történt elszámolásokat és a cégszerűen aláírt igazolásokat a kötelezettnek a székhelyén kell gyűjteni.
Az egyéni hulladékkezelés során kizárólag a belföldön gyűjtött hulladék számolható el, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel kell igazolni és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év március 31-ig a kötelezett számára kell leigazolni. Ha az egyéni hulladékkezelést teljesítő végzi a hasznosítást, akkor igazolásként a saját nyilvántartásának kell tartalmazni az ide vonatkozó adatokat.
Visszaigénylés
Amennyiben a kötelezett vagy a vevői státuszban lévő értékesítési lánc szereplője érvényesíteni kívánja a termékdíj visszaigénylését, akkor azt a visszaigénylési jogosultságon kívül az ide vonatkozó bevallással, és a bevallás adatainak jogszerűségét alátámasztó nyilvántartással kell igazolnia.
A gyakran felmerülő egyes visszaigénylési jogcímek és a hozzájuk tartozó nyilvántartási előírások röviden:
Csomagolószerre vonatkozó hiányos nyilvántartás egyes jogkövetkezményei
Ha az állami adó- és vámhatóság a termékdíj adónem adóellenőrzése során a csomagolószer termékkör esetében termékdíjhiányt állapít meg, és a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer adott anyagárama/anyagáramai és annak/azok tömege tételesen nem állapítható(ak) meg, akkor az állami adó- és vámhatóság a csomagolószer termékáramon belül az egyéb anyagáram (57,-Ft/kg) termékdíj tételének alapulvételével szabja ki a termékdíjbírságot.
2018. november
Debreczeni László