Általános elvek

A termékdíj jogi szabályozásában (a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény, továbbiakban: Ktdt.) a termékdíj-kötelezettség a bevallási és befizetési kötelezettségen túl tartalmazza a termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő valamennyi gazdálkodói teendőket, egészen pontosan a

• bejelentkezési,
• bejelentési, változás-bejelentési,
• termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
• termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
• termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
• bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
• nyilvántartás-vezetési,
• adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is, és a
• nyilatkozattételi kötelezettséget.

Az említett kötelezettségek közül jellemzően a nyilvántartás vezetési kötelezettség okozza a legtöbb fejtörést, részben azért, mert a nyilvántartás vezetése további részletes adatokat igényel a termékdíjköteles termékekről.

A hatályos szabályozás szerint a kötelezettnek a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást kell vezetni, és általános esetben a kötelezettnek a nyilvántartása alapján az adóhatósághoz elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást kell benyújtania, és a bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal és a nyilvántartás szerinti adattartalommal megegyezően kell teljesíteni. További fontos szabály, hogy a kötelezettnek a bevallásban a termékdíjköteles termék tömegadatát két tizedes jegy pontossággal kilogrammban kell megadni.

Persze a nyilvántartás vezetésének teljesítéséhez a kötelezettnek szüksége van a termékdíjköteles termék adataira, melyeket a beszerzési és az értékesítési számlákból, esetleg a szállítólevelekből, valamint a belső bizonylatokból kell kinyerni, azonban becsléssel nem állapítható meg.

A nyilvántartás vezetésének napi szintű problémája a termékdíjköteles termék tömegének a meghatározása, melyhez minden információt a kötelezettnek saját magának kellett beszereznie.

A kötelezett által „ad hoc” jelleggel megállapított termékdíjköteles termék mennyiségi adatai az esetek túlnyomó többségében nem helyettesíthetik az adott termékdíjköteles termék valós adatait, mivel a termékdíjat minden esetben a tényleges tömegadatok alapján az önadózás szabályainak és elveinek megfelelően a kötelezettnek kell megállapítani, vagyis amennyiben a felsorolt dokumentációkon szereplő adatok eltérnek a tényleges adatoktól, azt kizárólag a kötelezettnek kell tisztáznia.

A jogkövető magatartást tanúsítók számára egy fontos mérce a nyilvántartás vezetésének paraméterei, hiszen a nyilvántartás a kötelezettség keletkezésétől az elévülési idő végéig megmutatja azt, hogy a termékdíj ügyintézést végző személy milyen szakmai színvonalon végzi/végezte a feladatát.

Nyilvántartás adattartalma

A nyilvántartás szabályait a Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4.§-a a következőképpen határozza meg:

„A Ktdt. 10/A. §-ában meghatározott nyilvántartásnak legalább az 5. mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.”

Természetesen a melléklet csak a minimális mondja ki, így az egyéb más paraméterekkel szabadon kiegészíthető a kötelezett gyártási, kereskedelmi, pénzügyi igényei alapján. Ilyen kiegészítés lehet például a termékdíj-köteles termék összetétele, cikkszáma, gyártási ideje, szavatossági ideje, vagy partner adatok.

A minimális adattartalom részletei

A nyilvántartásnak a termékdíjköteles termékről legalább a következő nyolc pontban részletezett adatokat kell tartalmaznia, melyhez némi kis magyarázat és kiegészítés is készült. A nyilvántartáshoz szükséges paramétereket az alábbi sorrendben célszerű elvégezni:

1. termékdíjköteles termék vámtarifaszáma:

A helyes és pontos vámtarifaszám meghatározásához a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet tárgyév január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti áruazonosító számot kell alkalmazni. Sok esetben félrevezetheti a kötelezettet a beszállítótól kapott vámtarifaszám, mivel az egyes esetekben pontatlan vagy ún. gyűjtőszámot tartalmaz. A vámtarifaszám meghatározásához elengedhetetlen a pontos áruismeret és a helyes áruosztályozás.

2. termékdíjköteles termék megnevezése:

Valamennyi termékdíjköteles terméket (akkumulátor; csomagolószer; egyéb kőolajtermék; elektromos, elektronikai berendezés; gumiabroncs; reklámhordozó papír; egyéb műanyag termék; egyéb vegyipari termék; irodai papír) a Ktdt. 1 számú melléklete tartalmazza. A pontos kereskedelmi és tarifális megnevezésre kell törekedni, és lehetőleg kerülni kell az adott iparág által használt fantázianeveket.

3. termékdíjköteles termék eredete (belföldi gyártású, külföldről behozott):

A termékdíjköteles termék származása (előállítása, külföldről történő beszerzése) szerint.

4. termékdíjköteles termék mennyisége (kg) és műanyag zacskó, zsák esetében darabszáma vagy gépjármű esetében darabszáma:

A kötelezett által megállapított adatok alapján kell kezelni. A kötelezett jellemzően a beszállítói bizonylatokon feltüntetett bruttó és nettó tömegadatok alapján állapítja meg termékdíjköteles termék mennyiségét, mely az esetek többségében csak megközelítő adat és az nem elégséges a két tizedes jegy pontossággal megállapítandó kilogramm adatokhoz. Vagyis nem marad más, mint a beszállított termékek és azok részét képező termékek, továbbá a termékek csomagolását képező csomagolószerek pontos tömegének a meghatározása, mégpedig mérésekkel. Lényeges, hogy a kötelezett nem hivatkozhat a beszállítói bizonylatokon feltüntetett helytelen adatokra.

5. termékdíjköteles termék CsK vagy KT kódja:

CsK kód esetén: Vhr. 1. számú melléklet A) cím 2. pont, míg a KT kód esetén: Vhr. 1. számú melléklet B) cím 1.-3. pont alapján. Nem csak az 1. és 2 pontban említettek, hanem a CsK és KT kód pontos meghatározásához is szükség van a termék szinte minden paraméterének ismeretéhez. Csomagolószereknél a CsK kód 1. karaktere jelöli a csomagolóeszközként, csomagolóanyagként, csomagolási segédanyagként is felhasználható terméket jelölő kód vagy speciális csomagolószer jellegét, a 2 és 3. karakter a termék anyagát, a 4 és 5. karakter a pénzügyi státuszkódot, vagyis a termékdíj-kötelezettség keletkezését vagy annak hiányát, illetve a 6 és 7. karakter a termék újrahasználhatóságát vagy speciális csomagolószer jellegét adja meg.

Minden más termékdíjköteles termékkörnél a KT kód 1-3. karaktere jelöli a termékáramot és azon belüli további csoportosítást, a 4 és 5. karakter a pénzügyi státuszkódot, vagyis a termékdíj-kötelezettség keletkezését vagy annak hiányát, illetve a 6 és 7. karakter a termék eredetét vagy újrahasználhatóságát adja meg.

6. termékdíjköteles termék termékdíjtétele és összege vagy az átalány-termékdíj összege:

A Ktdt. 2. és/vagy 3. számú melléklete alapján (kollektív vagy egyéni teljesítés számításával), termékdíjátalány esetében a Ktdt. 15/A. § és a 15/B.§ alapján, továbbá termékdíjátalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átlagos tömege és az átalánydíj összege a Ktdt. 4. számú melléklete alapján.

7. termékdíj-kötelezettség keletkezésének napja:

Több időpont is szóba jöhet, vagyis:

1) belföldi értékesítés, ekkor az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség. (Kivétel a  belföldi előállítású egyéb kőolajtermék, mivel ebben az esetben az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.)

2) saját célú felhasználás esetén a költségként való elszámolásának napján, ha így nem határozható meg, akkor ügylet teljesítésének napján, illetve ha a külföldről behozott csomagolás esetén az előzőek nem alkalmazhatóak, akkor a csomagolás végleges lebontásának napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.

3) készletre vételnél (külön bejelentés alapján) a termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség vagy ennek hiányában azon a napon, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.

4) jogutód nélküli megszűnésnél a felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján, végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vagy felszámolás, végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában keletkezik termékdíj-kötelezettség.

5) termékdíjköteles termékben bekövetkezett hiány esetében a hiányról vagy megsemmisülése esetén a megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.

8. termékdíj megfizetésének napja.: a Ktdt. 12. § és 12/A. § figyelembe vételével.

A termékdíj szabályozás egyes jogcímeinél lévő nyilvántartásról a következő szakcikkben olvashatnak.

2018. június
Debreczeni László

Megosztom

Tweetelem