Gazdasági tájékoztató harmadik negyedév

A  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatóiból származó adatok alapján megállapítható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2019 II. negyedévében 4,9%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Ehhez a szolgáltatások 2,2%-kal, az építőipar 1,2%-kal, az ipar 0,9%-kal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (0,7%). Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 1,1%-kal nőtt. Mindezen adatok igazolják, hogy a magyar gazdaság nem veszített a lendületéből. A GDP mértéke azért is kedvező, mert mindez csökkenő államadósság mellett realizálódott a magyar gazdaságban.

A beruházások volumene 2019. II. negyedévében tovább folytatódott és a 2018. azonos időszaki magas bázishoz képest 19%-os növekedést mutat. Nemzetgazdasági szinten minden területen emelkedett a beruházási aktivitás. A meghatározó nemzetgazdasági ágak közül kimagaslóan nőttek a feldolgozóiparban megvalósult fejlesztések (30%). Ezt követi a szállítás és raktározás 20%-os, az ingatlanügyek 16%-os, a kereskedelem, gépjárműjavítás 6%-os növekedése. Az alacsonyabb súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások volumene a nemzetgazdasági átlag felett nőtt, ezek közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a hotelépítések és a szállodafelújítások ismét szerepet játszottak a beruházások kiugró teljesítménynövekedésében. A beruházások teljes volumenének bővülése érdemben járult hozzá a kimagasló gazdasági növekedéshez. Ezen adatok egyértelműen jelzik a hazai vállalkozások dinamikus beruházási kedvét. Vélhetően a kedvező beruházási folyamatok a jövőben is fennmaradnak, tekintve, hogy a sok esetben tapasztalható munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további emelkedése technológiai és digitalizációs beruházásokra ösztönözhetik a cégeket.

 

2019. júliusában az ipari termelés – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 12,0%-kal emelkedett, és régiós szinten minden régióban növekedett. Legnagyobb mértékben (21%) Nyugat-Dunántúlon emelkedett ez a volumen, a többi régióban 3,1%-16,6% közötti a növekedés. Az ipari export volumene 12,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 37%-át képviselő járműgyártás kivitele 31%, a 14%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7%-kal emelkedett.

A 2019. május-júliusi időszakban 4,518 millió volt a foglalkoztatottak száma, amely érték 34 ezer fős bővülést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,1%-ra emelkedett. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 73 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 49 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája átlépte a 70%-ot, és ezzel hazánk az európai uniós átlag fölé került a foglalkoztatásban. A gazdaságpolitikai intézkedéseknek hatására – lásd gazdaságvédelmi akcióterv – a következő hónapokban a foglalkoztatottak száma várhatóan tovább bővül. Mind ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3,4 %-ra csökkent a munkanélküliségi ráta (158 ezer fő).

 

A beruházások és a reálkeresetek folyamatos emelkedése, illetve a növekvő foglalkoztatotti létszám természetesen a fogyasztásra is pozitív hatást gyakorolt.  Hatvankilencedik hónapja töretlenül növekszik a kereskedelmi forgalom volumene, ami egyedülálló a térségben. 2019. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 5,8%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6%-kal nőtt az értékesítés volumene.

A fogyasztói árak 2019. augusztusában átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, és 2019. első nyolc hónapjában átlagosan 3,4%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-kal, a szeszes italok és a dohányáruk ára átlagosan 8,5%-kal, a szolgáltatások díjai átlagosan 3,0%-kal, illetve a járműüzemanyagok 6,9%-kal drágultak.

 

A külkereskedelmi termékforgalom az export és az import euróban számított értéke 2019. júliusában az előző év azonos időszakához képest egyaránt 7,6%-kal nőtt. 2019. júliusában a kivitel 80%-át, a behozatal 74%-át az EU tagállamaival bonyolítottuk le.

(Forrás: KSH)

 

A magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó várakozások

  • A magyar gazdasági prosperitásra a közeljövőben számos külső környezeti elem gyakorolhat hatást. Ezek közül a legfontosabbak közé az alábbiak tartoznak: Brexit, a világgazdaság bővülésének lassulása, az új Európai Parlament és az Európai Bizottság felállása, az új uniós költségvetési ciklus, az amerikai elnökválasztás, a kereskedelmi háború, az euróövezetben tapasztalt gazdasági gyengélkedések, az olajpiaci helyzet, a lassuló német ipari növekedés vagy éppen a német autóipar kedvezőtlen helyzete. A gazdasági kockázatok, valamint a világgazdasági politikai folyamatok Magyarország kitettségével vannak szoros relációban.
  • A hazai GDP növekedése messze felülmúlta a román, a cseh és a szlovák, valamint az euróövezeti növekedést is, ami expanzív felzárkózásra utal. Ahhoz, hogy Magyarország a következő években is 2%-kal gyorsabban növekedjen, mint a nyugat-európai országok, a termelékenység és hatékonyság további javulására, a versenyképesség erősítésére van szükség. Ennek egyik lehetséges módja a digitális környezet adta új lehetőségek, előnyök kihasználása, amely magába foglalja a vállalkozások digitális szemléletének erősítését és a hatékonyságnövelő technológiai lehetőségeknek a vállalkozásba történő ésszerű integrálását. Újszerű megoldási lehetőséget hordoz a várható 5G-rendszer kiépítése, illetve a valós idejű (azonnali) fizetési rendszer bevezetése is.
  • A napjainkban, több ágazatban is tapasztalható szakemberhiány és a technológiai fejlődéssel létrejövő új és átalakuló munkakörök szükségessé teszik a felnőtt- és szakképzésnek a piaci igényekhez való újrahangolását. Kedvező jelenségnek tekinthető, hogy idén nagyobb volt az érdeklődés a reáltudományok és a manuális szakmák iránt, azonban még tendenciáról korai beszélni. Ugyanakkor ez azt is jelentheti, hogy a gazdaság igényei és a diákok törekvései találkoznak.
  • Az elmúlt hetekben a forint az euróval szemben történelmi mélypontra esett vissza, és az jelenleg 330-as szint felett mozog. Tekintettel arra, hogy Magyarország valamennyi makrogazdasági mutatója kiváló értékeket mutat, vélhetően erősödni fog a forint a közeljövőben.
  • A belső fogyasztás az elmúlt időszakban meghatározó szerepet játszott a gazdasági stabilitásban, és növekedésben. A feszes munkaerőpiac, a bérkiáramlás bővülése, a fogyasztói bizalom, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a fogyasztás jelenlegi magas szintje vélhetően az év hátralévő részében is fennáll.