Gépjárművek, alkatrészek termékdíja

Mint köztudott a gépjármű nem tartozik a termékdíjköteles termékek közé, a gépjármű vámtarifaszáma nem található meg a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Ktdt.) tárgyi hatályában, illetve annak 1. számú mellékletében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is kell számításba venni a termékdíj szabályozást a gépjármű esetében.

Sokszor felmerül a kérdés „Hogyan is van az, hogy ha a gépjármű nem termékdíjköteles, de ettől függetlenül azt mégis érinti a termékdíj adózása?” Ha rövid választ várunk, akkor ez azért lehetséges, mert a gépjármű egyes részei már a termékdíjköteles termékek körébe tartozik. „Melyek ezek a részek?” A helyes válaszadáshoz már szükséges az áruismeret és a gépjármű felépítésének, működésének pontos ismerete.

Akkor térjünk is rá a lényegre! A gépjárművek működéséből adódóan, annak egyes részeinél feltűnnek a termékdíjköteles termékek, ilyenek például: akkumulátor, gumiabroncs, egyéb kőolajtermék és az elektromos és elektronikai berendezés, ezen kívül sok esetben szóba jöhet a csomagolószer és a reklámhordozó papír termékkör is.

A termékdíj rendszerének alapvető ismérve, hogy a termékdíj-kötelezettség nem vagy nem kizárólag a kereskedelmi ügylet vagy felhasználás tárgyát képező dolog esetében merülhet fel, vagyis itt arról van szó, ami nevesítésre kerül a nyilvántartásokban és bizonytatokon. Már csak azért is érdekes ez, mivel a dolog jellemzően komplett egységet alkot, összetett, többféle és fajta részekből, összetevőkből áll össze, amelyekkel a kötelezetti pozícióban lévő személy – az összeállítást, összeépítést, összeszerelést stb. követően – már, mint egy önálló dolog/áru találkozik.

Természetesen a dolog feletti tulajdonjog kiterjed az alkotórészre és a tartozékra is, ezért a dolog tulajdonjogának belföldi átruházásával értelemszerűen az alkotórész és a tartozék tulajdonjoga is átruházásra kerül a belföldi vevőre. Termékdíj szabályozásban ennek akkor van jelentősége, ha az első belföldi forgalomba hozatal tárgyát képező dolog nem termékdíjköteles, azonban annak tartozékai és/vagy alkotórészei már a termékdíj tárgyi hatály alá tartoznak.

 

A Ktdt. szabályai szerint a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles terméket is környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség terhel, de ez csak abban az esetben van így, ha az „együttes terméken belül, tartozék és/vagy alkotórész” megfelel az önálló termékre vonatkozó rendelkezéseknek.

Nem termékdíjköteles termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értelmezést a polgári jog szabályai szerint kell megtenni, és eredményként azt kapjuk, hogy

  • ad.1.: az alkotórész: „…a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne”. Főszabály szerint az alkotórész a fő dolog jogi sorsában osztozik.
  • ad.2.: a tartozék: „…ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti…”.

A tartozék a fődologtól fizikailag sérelem nélkül elválasztható, azonban annak rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához általában szükséges.

A leírtakra tipikus példa a gépjármű, amely vámtarifaszáma alapján nem termékdíjköteles, viszont a részeként beérkező akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, és egyes elektromos és elektronikai berendezések már termékdíjkötelesek.

 

Nézzük meg egyenként a termékköröket:

Először is az akkumulátor: valamennyi gépjármű tartalmaz 8507 vámtarifaszám alá tartozó elektromos akkumulátort. Sőt a hibrid és az elektromos meghajtású gépjárművekben akár 100 kg-ot is meghaladó az akkumulátor tartalom.

Másodszor a gumiabroncs: nem csak a gépjárműre felszerelt, hanem a pótkerék gumiabroncsát is figyelembe kell venni.

Harmadszor az egyéb kőolajtermék, ismertebb nevén a kenőolaj: a gépjárművek nem minden esetben, de az esetek túlnyomó többségében kenőolajjal feltöltve érkeznek be külföldről a belföldi beszerzőhöz, kereskedőhöz. Itt számolni kell a motorolajjal, a hajtóműolajjal, hidraulikaolajjal és a fékfolyadékkel. Fontos, hogy a gyári kenőolaj feltöltési tömegeket a gépjárművek kezelési és használati útmutatói tartalmazzák literben megadott mértékegységben, melyet az olaj sűrűségével át kell számolni kg mértékegységre.

Negyedszer az elektromos és elektronikai berendezés: néhány a gépjárműbe beépített termék – a teljesség igénye nélkül –, amelyek díjköteles elektromos és elektronikai terméknek minősül: légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, feltéve ha a működés elektromos elven történik (vagyis nem ékszíj hajtás segítségével, pl.: elektromos vagy hibrid működésű járművek); elektromos működésű hűtőgépek (pl.: lakóautók, autóbuszok, tehergépkocsik stb.); műszerfalba beépített óra; hangszóró; rádiónavigációs segédkészülék (GPS); rádiófrekvenciás távirányító (pl.: jármű nyitása-zárása, indítása); rádióműsor vevőkészülék (autórádió); elektromos sziréna, kürt; riasztóberendezés; stb.

Ötödször szóba jöhet a reklámhordozó papír: ide tartoznak a beérkezett gépjárművek marketingtevékenységét szolgáló papírból készült nyomtatott naptárak, katalógusok, prospektusok, reklámposzterek stb.

Hatodszor a csomagolószer: ide tartoznak a gépjárművek mozgatása, szállítása során a sérülések megakadályozását szolgáló az „autó belterében” vagy a karosszérián elhelyezett védőfóliák, ütközésvédők stb.

 

Milyen ismeretek szükségesek a gépjármű gyártónak, kereskedőnek a jog- és szakszerű ún. tételes adózás szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítéséhez?

A legfontosabb, hogy az adott gyártmányú és típusú gépjármű műszaki paramétereit pontosan, kellő alapossággal kell ismerni. A gépjármű működéséből fakadó szinte minden részletre kiterjedő ismeret alapján be kell határolni az alkotórészek, tartozékok megnevezéseit és vámtarifaszámait a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet tárgyév január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti áruazonosító szám alapján. Lényeges, hogy a pontos kereskedelmi és tarifális megnevezésre kell törekedni, és lehetőleg kerülni kell az adott iparág által használt fantázianeveket, illetve a kizárólag az anyagi mineműségre utaló elnevezéseket.

Az adott alkotórész, tartozék tömegét is meg kell állapítani. Lényeges, hogy a kötelezett nem hivatkozhat a beszállítói bizonylatokon feltüntetett – sok esetben helytelen –adatokra. Az adózás generális szabálya alapján az adóalanyt, termékdíjban a kötelezettet terheli a termékdíj-megállapítása, és ezen kötelezettség egyik lényeges része a tömegadatok megállapítása. A kötelezett jellemzően a beszállítói bizonylatokon feltüntetett tömegadatok alapján állapítja meg termékdíjköteles termék mennyiségét, mely az esetek többségében csak megközelítő adat és az nem elégséges a két tizedes jegy pontossággal megállapítandó kilogramm adatokhoz. A termékdíjköteles termék mennyiségi adatai a termék értékesítéséhez kiállított számla, vagy az értékesítés mellékleteként csatolt egyéb okmányok, bizonylatok adatai; műszaki leírások, gépkönyvekben, felhasználói kézikönyvekben szereplő adatok; a külföldi partnertől (gyártótól, forgalmazótól, kereskedőtől) beszerzett adatok; a kötelezett által megállapított (például mérlegelési) adatok alapján lehet megállapítani. A felsorolt dokumentumokban, bizonylatokban szereplő mennyiségi adatok az esetek egy részében nem pontosan fedik le az adott termékdíjköteles termék valós adatait, viszont a termékdíjat minden esetben a tényleges adatok (tömeg) alapján kellene megállapítani, vagyis amennyiben a felsorolt dokumentációkon szereplő adatok feltételezhetően eltérnek a tényleges adatoktól, akkor a különbség okait tisztázni kell.

A következő fázisban a megnevezés és a tarifaszám ismeretében meg kell állapítani a környezetvédelmi termékdíj és a csomagolószer-katalógus kódot. Az eddigi paramétereken túl meg kell állapítani és nyilvántartást kell vezetni a termékdíjköteles termék eredetéről, a díjtételéről és összegéről, a keletkezés és megfizetés napjáról is.

A termékdíjban érintett gyártónak, kereskedőnek a termékdíj bevallásra vonatkozó általános szabályozás alapján a nyilvántartására alapozva elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást kell benyújtani, amit 2019. évben a 19KTBEV nyomtatványon kell teljesíteni, majd a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig – két tizedesjegy pontossággal – kilogrammban kell feltüntetni. A részletező lapon feltüntetett KT és CsK kódok szerinti termék- és anyagáramok mennyiségei és a nyilvántartás szerinti mennyiségeknek egyezniük kell.

Sőt még egy lényeges előírás, hogy a bevallásnak a számviteli bizonylatok és az előírt nyilvántartás adataival szinkronba kell lenni.

 

A tételes adózáson túl 2016-tól lehetősége van a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezettnek arra, hogy a díjfizetési kötelezettségét egyszerűsített formában, a ’TKORNY nyomtatvány alapján erre irányuló bejelentését követően a bevallási kötelezettségét a termékdíjátalány szabályai szerint teljesítse. A motorkerékpárokhoz és a személygépkocsikhoz tartozó termékdíj-kötelezettség esetében jelentősen lecsökkenhető termékdíj adminisztráció. Ez annyit jelent, hogy a személygépkocsikhoz és a motorkerékpárokhoz a bennük lévő termékdíjköteles alkotórészek – egészen pontosan a kenőolaj, a gumiabroncs, az akkumulátor és az elektromos, elektronikai berendezés – termékdíjához meghatározott ún. egységes tömegadatok és díjkategóriák kerültek rögzítésre, és az átalány díjkategóriák alapján kell a járművekben található termékdíjköteles alkotórészek után a termékdíjat darab alapon bevallani a ’KTBEV nyomtatvány GJA részletezőlapján, majd a darab alapon rögzített összesített termékdíjat megfizetni.

 

 

Például:

megnevezés

akkumulátor

gumiabroncs

kenőolaj

e + e

termékdíj-átalány

kg/db

Ft/db

8702 10 kizárólag kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő

40

150

20

60

17 000

 

Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a bevallásban feltüntetni. A kötelezett saját döntése, hogy az itt említett gépjármű termékdíj átalányt vagy a tételes adózást (kollektív teljesítést) választja. Ennél az átalánynál a termékdíj megállapítás, bevallás és befizetés általános szabályát kell alkalmazni, vagyis a negyedévet követő hónap 20-ig kell azokat teljesíteni, azonban a gépjármű megfizetett termékdíj átalánya a külföldre történő kiszállítással, értékesítéssel visszaigényelhető.

 

2019. május
Debreczeni László